Adjatok teret egymásnak!„A szeretet türelmes, jóságos; a szeretet nem irigykedik, a szeretet nem kérkedik, nem fuvalkodik fel. Nem viselkedik bántóan, nem keresi a maga hasznát…” (1Korinthus 13:4–5)

Ha boldog kapcsolatot akartok, teret kell adnotok egymásnak. Nem szabad, hogy ettől elvesszen a biztonságérzetetek. Valaki azt mondta: „Ha szeretsz valakit, engedd szabadon! Ha visszajön, tiéd egész életedre. Ha nem jön vissza, soha nem is volt a tied.” Ha folyamatosan sóvárogsz a másik szeretetére, és állandóan rácsimpaszkodsz, azzal azt teremted meg, amitől legjobban rettegsz: a távolságot. Ha túlzásba viszed a kapaszkodást, azzal elűzöd. Ahogy a fuldokló mindent megragad, ami úszik a víz felszínén, beleértve megmentőjét is, a pánik által vezérelt szerelmes megpróbál belekapaszkodni abba a személybe, aki menekülni próbál. Ezzel azt éri el, hogy a másik csak még jobban szabadulni akar. Egy történet szerint egy fickó randevúra szeretett volna hívni egy gyönyörű lányt, de a lány visszautasította. A férfi úgy döntött, hogy a lány szívéhez a postaládáján át vezet az út, ezért minden nap levelet írt neki. Amikor a lány nem válaszolt, megemelte a levelek számát, immár naponta hármat küldött. Egyetlen nyár alatt több mint hétszáz levelet írt. Nemcsak hogy a terve nem vált be, de a lány közben férjhez is ment – a postáshoz! Ha úgy tűnik, hogy túlságosan igyekszünk és túlságosan is elérhetők vagyunk, az a másik emberben vonzalom helyett inkább menekülési vágyat kelt. A szeretet olyan, mint egy növény: ha agyondédelgeted, megfojtod vele, de ha teret adsz neki, ha elegendő levegőhöz jut, kivirágzik. Egyetlen személy van, aki teljesen be tudja tölteni érzelmi szükségleteidet: Isten. Ha lelkileg egészségesebb leszel, akkor érzelmileg is egészségesebb leszel, és akkor meg fogod találni benne hiányaid betöltését. Pál szavaival: „a szeretetnek fontosabbak mások, mint önmaga” (1Korinthus 13:5 TM).