ADVENTI GONDOLATOK..

Ésaiás.7,14.  „Ezért ád jelt néktek az Úr maga: Imé a szüz fogan méhében,és szül fiat és nevezi azt Immánuelnek.”

  Sok ember gondolata a kis gyermek Jézus eljövetele felé terelődik ezekben a napokban,bár a születés dátuma ismeretlen számunkra,de nagyon is világos,hogy sokszáz Messiási prófécia jövendölte meg az eljövendő Szabadító Messiás eljövetelét,mégis a zsidó nép nagy többsége nem készült erre az eseményre.

  E Messiási prófécia két fontos dolgot tartalmaz,amit csak hittel lehetett elfogadni,hogy szüztöl fog születni,és aki születni fog ilyen csodálatos módon Ő maga is Isten lesz emberi testben. A zsidó nép ebben az időben Római elnyomás alatt sinylődőtt,és nem ilyen Messiást vártak. Ha vendéget várunk igyekezünk hogy minden a legnagyobb rendben legyen,de hogy a választott nép mennyire készületlen volt a mennyei vendég érkezésére,ezt Máté evangyélista így örökití meg: Máté,  2,2-3. „Hol van a zsidók királya aki megszületett? Mert láttuk az ő csillagát napkeleten,és azért jöttunk hogy tisztességet tegyünk néki. Heródes király pedig ezt halván,megháborodék,és vele együtt az egéssz Jeruzsálem.” Jézus váratlan vendégként érkezett,mert érkezése meghaladta az emberi bölcsesség felfogó képességét.

  A nagyvárosok falvak lázas készülődésben vannak napjainkban,Jézus születésére emlékezve.

De nagyon kevés az igazi advent-váró ma is mint egykor a Zsidó nép körében. Egy riport készült nem régen egy nagyobb város utcáján a járókelőkkel,s megkérdezettek nagy százaléka,hogy mit jelent neki a közelgő ünnep,csak ennyit tudott válaszolni: Hagyományunk szerint ezt és ezt szoktuk az asztalra tenni. Ez lenne az ünnep lényege? Mikor Jézus IMMÁNUEL  bűntöl való szabadítóként akar belépni az ember életébe. Ezt kell ma is minden várakozónak letisztázni ,vajon  Jézus érkezése váratlanul ér engem, és téged?  Milyen kevesen tudják akik keresztényeknek vallják magukat,hogy a második advent idején élünk. Amikor Jézus legcsodálatosabb igérete válik valóra, Ő visszajön földünkre, nem mint Betlehemi gyermek,hanem mint Királyok Királya és Uraknak Ura. Ezen ígéret töbszázszor fel van jegyezve csupán az újszövetségi Szentirásban. Nem lenne szabad hogy bárkit is váratlanul érje ezen dicsö esemény. Tanuljunk a zsidók történelméböl, és ne legyünk közömbös várakozók. Csupán hagyományokat követő keresztények. Pál apostol  igy jegyzi fel a zsidókhoz írott levelében,hogy Jézus második adventjekor kiket vihet magával az örökkévalóságba: /Zsid.9,14./ „Mennyivel inkább Krisztusnak vére aki az örökkévaló Lélek által önmagát áldozta fel,ártatlanul Istennek, ő megtisztítja a ti lelkiismereteteket a holt cselekedetektöl hogy szolgáljatok az élő Istennek.” Adjuk át neki életünket megtisztításra. Ez az igazi  ADVENT várakozás.