2016. Február 11

Amit meg kellene kérdezned magadtól
„Szerezz bölcsességet, és minden szerzeményeden szerezz értelmet!” (Példabeszédek 4:7)

Mint minden jó szülő, Isten is azt akarja, hogy gyermekei sikeresek legyenek. Ahhoz azonban, hogy az életben sikeres légy, rendszeresen fel kell tenned magadnak két kérdést:
1) Elköteleztem-e magamat a fejlődésre? „A bölcsesség elsődleges, ezért szerezz bölcsességet! Még ha mindenedet rá kell is áldoznod, akkor is szerezz értelmet!” (Példabeszédek 4:7 NIV). Olvass, tanulj, tégy fel kérdéseket! Egy kínai közmondás úgy tartja: „Aki kérdez, öt percig ostoba; aki nem kérdez, örökre ostoba marad.” Néhányan olyanok vagyunk, mint az a kislány, aki úgy gondolta, hogy a matematika minden rejtelmének végére ért, amikor megtanulta a 12-es szorzótáblát. Amikor aztán a nagyapja megkérdezte tőle, hogy mennyi tizenháromszor tizenhárom, a kislány csúfolódva válaszolta: „Ne légy buta, nagyapa, ilyen dolog nincs is!” A bölcsesség és tudás iránti éhséged határozza meg a jövődet! Ahhoz, hogy adni tudj majd belőle, először be kell szerezned.
2) Élvezem azt, amit csinálok? Sosem fogod betölteni rendeltetésedet, ha olyan dolgot teszel, amit utálsz. Az igazi siker és beteljesedés mélyén a szenvedély van, ez a szikra élteti benned a tüzet. Ez tölt fel erővel, amikor körülötted mindenki fáradt. Ez segít válaszokat találni, amikor mások kifogytak az ötletekből, és ez erősít meg, amikor mások feladják. Ez ad bátorságot a kockázatvállaláshoz, amíg mások csak biztonságra áhítoznak. Ha elveszíted a szenvedélyedet, két dolog történik: először feladod a kiválóságra törekvést; másodszor veszélyezteted feddhetetlenségedet, mert kísérteni fog, hogy a könnyebb utat és a megalkuvást válaszd, és megelégedj kevesebbel, mint amit Isten számodra tervezett. John Mason mondta: „Ha meg akarjuk fejteni, mi a rendeltetésünk, ahhoz az ad támpontot, hogy mi iránt táplálunk szenvedélyt. Amit szeretünk csinálni, az gyakran nyomravezető jel ahhoz, mit érhetünk el.”