"És megismeritek az igazságot, és az igazság szabadokká tesz titeket." (Jn 8:32)

 Amikor Jézus ezeket a szavakat mondta, a zsidók rögtön azt válaszolták: "Ábrahám magva vagyunk, és nem szolgáltunk soha senkinek" (Jn 8:33). Különös szavaknak tűnnek ezek a zsidók szájából. Hogy mondhattak ilyet? 430 évig Egyiptomban rabszolgáskodtak, 70 évig babiloni fogságban voltak, és az adott percben éppen a Római Birodalom uralma alatt sínylődtek. Szóval hogy tehettek a zsidók ilyen hencegő és hamis kijelentést?

 A választ megtalálhatjuk szavaikban: "Ábrahám magva vagyunk". Ezekben a szavakban található a zsidó vakság alapja. Isten megígérte, hogy megáldja Ábrahámot és az ő magját örökre, és a zsidók teljesen meg voltak győződve arról, hogy ennek az ígéretnek köszönhetően örökre Isten szent és különleges népe lesznek. Nem ismerték fel, hogy ez csak akkor igaz, ha hűségesek maradnak Istenhez, és engedelmeskednek szavának. Úgy érezték, soha, semmilyen körülmények között sem fogja Isten elvetni vagy megtagadni őket, nem számít, mennyire engedetlenek és hűtlenek is ők. Annyira vakok voltak ezáltal a hamis elmélet által, hogy még azt a tényt is tagadták, miszerint az adott pillanatban rabságban voltak.

 Ezért Jézus szavai: "megismeritek az igazságot", felbosszantották a zsidókat. Itt volt Ő, arra utalva, hogy a zsidók nem ismerik az igazságot, bár ők Ábrahám magvai! A zsidók hitték, hogy Isten választott népe voltak, az igaz gyülekezethez tartozva, és be is tudták ezt bizonyítani. Nyomon tudták követni nemzetük történelmét töretlen vonalban egészen Ábrahámig visszamenőleg, aki Isten barátja volt. Isten maga adott nekik sok-sok ígéretet, amelyeket ők félreértelmeztek, miszerint Isten sosem fogja őket elvetni. (Lásd. Jer. 31: 35-37) Isten még Szent Törvényét is odaadta nekik, amely Szájából  származott, és amelyet saját Kezével írt. Abban a percben, mikor Jézus beszélt hozzájuk, a zsidók - kik hallgatták e szavakat - a hatalmas templomban álltak, melyet Isten dicsőségére és tiszteletére emeltek. Ha valaha is létezett nép, amely birtokában volt az igazságnak, akkor a zsidóság volt az, és mégis, itt volt Jézus, arra utalva, hogy ők nem ismerik az igazságot és rabságban vannak.  Ezek a szavak haraggal töltötték el a zsidókat.

 De valóban ismerték a zsidók az igazságot? Mi az "igazság"? Gondosan őrzött tantételek összessége? Isten ceremóniáinak és törvényeinek ismerete? Valami olyan, amely bizonyos gyülekezet falai közé zárható? Általában, ha az igazságról beszélünk, azt értjük alatta, ami nem hamis. Azt, amely a dolgok valóságát mondja el. Azonban Jézus egy sajátos értelemben beszélt az igazságról. Ő arról az igazságról beszélt, amely képessé tesz minket arra, hogy megvalósítsuk Isten tervének minden célját és szándékát életünkért; arról az igazságról, amely képessé tesz minket arra, hogy teljesen azzá váljunk, amivé Isten akarja, hogy átalakuljunk. Krisztus szavainak összefüggése szerint valójában mi az igazság?

 Jézus szerint az igazság szabaddá teszi az embert. Mi alól teszi szabaddá? Jézus továbbment és azt mondta: "... mindaz, a ki bűnt cselekszik, szolgája a bűnnek ... Azért ha a Fiú megszabadít titeket, valósággal szabadok lesztek" (Jn 8: 34, 36).
 

Isten igazsága a bűn alól teszi szabaddá az embert. Nem érdekes, milyen elméletekben hiszünk, nem fontos, milyen vallási körhöz tartozunk mindaddig, amíg továbbra is vétkezünk - mert ez azt jelenti, hogy nem ismerjük Isten igazságát. Ismerni Isten igazságát többet jelent, mint az igazság értelmi tudása. Ismerni az igazságot egy tapasztalat, amelyet az "igazsággal" birtoklunk, amely szabaddá tesz minket a bűn alól. Akárki is vétkezik, rabságban van. Az nem ismeri az igazságot! Évszázadokon keresztül a zsidók hűségesen gyakorolták vallásos szolgálataikat, tanulmányozták a törvényeket és a szent iratokat, félve őrizkedtek azoktól, akik megpróbálták megváltoztatni hitüket, de - mindezek ellenére - nem ismerték az igazságot, ahogy az meg is mutatkozott abban a tényben, hogy nem voltak szabadok a bűn alól. Sosem ismerték meg az igazságot, mert Isten igazsága nem található egyetlen tantételben sem; az igazság egy személy, és ez a személy Jézus Krisztus. Ismerni az igazságot - Jézus Krisztussal való bensőséges kapcsolat és kölcsönhatás, mely oly teljes, hogy Jézus éli bennünk az Ő igazságos életét. "Krisztussal együtt megfeszíttettem. Élek pedig többé nem én, hanem él bennem a Krisztus" (Gal. 2: 20).