Pozitív kezdeményezés 2. rész

CSELEKVÉS: Ha rés van a gáton, tömd be! Ne határozatot hozz a dologról! Ha ellenség tör be az ígéret földjére, nyilvánvaló a feladat. Harcolj! Ne várj! Ne kérdezd Istentől, mit tegyél, ne kutasd, kaptál-e tálentumot erre! Saul király volt olyan, aki vagy nem várt, amikor kellett volna, vagy várt, amikor nem kellett volna. Büszkeség az, ha nem csinálunk semmit, mert nem tehetünk valami óriásit. Most viszont egy másik leckét kell megtanulnunk.
A LEGROSSZABB IDŐK A LEGJOBBAK: Izrael és Filisztea évszázadokon keresztül versenyzett Izrael országáért. A filiszteusok Izrael hagyományos ellenségei voltak testileg és szellemileg is. Összehasonlíthatjuk ennek a történetnek a szellemi alapelveit a mai keresztény munka és háború szellemi alapelveivel. Állandó izraeli-filiszteus csatározások folytak, amíg Dávid végül meg nem fékezte őket. Miután Saulból király lett, ő létrehozott egy 3000 fős állandó hadsereget, és a harmadrészüket fia, Jonatán parancsnokságára bízta. Akkoriban a filiszteusok álltak jobban. Izrael egész földjén mindenfelé helyőrségeket telepítettek, egyet a Bételből Jerikóba vezető stratégiailag fontos úton, oda, ahol Mikmás városa állt. Jonatán akkorra már intézett támadást a filiszteus erők ellen, tehát a filiszteusok jó csapatot helyeztek Mikmásba. Saul király mindenre készen kb. 600 katonát telepített az út másik oldalára Gibeánál, fel volt készülve a háborúra. Saul azonban csak várt. Az ujja a ravaszon volt, de nem húzta meg. Az ellenség kényelmesen ott ücsörgött Izraelben, elfoglalta és kiaknázta a jó földet. Ez műháború volt. Senki nem csinált semmit. A filiszteusoknak semmit sem kellett tenniük, Izraelnek viszont kellett volna tennie valamit. Nos, Jonatán olyan volt, mint Dávid. Egymás lelki társai voltak, a vérmérsékletük azonos módon azt diktálta, hogy vagy cselekszenek, vagy meghalnak. Jonatán türelmetlenné vált, amint csak ott ücsörgött, és a földön könyökölve a füvet tépkedte. Apjára gondolt, aki hűsölve "várakozott egy gránátalmafa alatt". Jonatán végül anélkül, hogy apjának bármit szólt volna, a fegyverhordozójával együtt úgy döntött, hogy cselekvésbe kezd. Csak ők ketten. Az ellenség ott volt, miért hagynák hát őket zavartalanul? Ha nem történik valami, a filiszteusok örökre letelepszenek az országban. Ámen!