Figyeld meg, mi volt Jonatán próbája! A hit cselekedete volt az. Jonatán valami nagyon merészet akart tenni, a "gyapjúja" pedig az volt, hogy a filiszteusok kihívják-e őt, ha láthatóvá teszi magát. Ez persze elvárható egy ellenségtől. Egyesek képtelen "gyapjúkat" tesznek ki, és vagy túl könnyű, vagy túl nehéz feltételekből veszik a vezetést. Őket általában végül az ördög húzza be a csőbe. A filiszteusok látták Jonatánt, és pontosan azt mondták, ami várható volt: "Gyertek fel ide!" Akkor éppen ők sem lelkesedtek a csatázásért. Nem hitték, hogy a két ifjú izraeli katona megpróbál feljutni. Tehát hátat fordítottak nekik, és nem csináltak semmi különöset. Jonatán és a fegyverhordozója azonban megtette azt, amit merészség volt megkísérelni. Ők ketten felmentek, kézen és térden csúszva. Egy ugrással megtámadták a döbbent helyőrséget, és készületlenül találták őket. Jonatánnak valódi vakmerőséget adott a hite ahhoz, hogy győzzön. Mit csinált eközben Saul? Az Úr egyik papjával beszélgetett, valószínűleg segítséget és vezetést keresett, amikor nyilvánvaló volt, mi a feladata. Remélte, hogy Isten majd tesz valamit (1Sámuel 14,3). Isten akart tenni valamit - amint valaki hisz Benne annyira, hogy cselekvésbe kezd. Valójában Isten tett is valamit - amikor Jonatán cselekedni kezdett. A merész támadás sikerült. Az Úr megsegítette a hősiességüket. Aztán Ő maga kelt fel a hatalmával, és megtette a Maga dolgát. Földrengést keltett, ami talán nem szokatlan azon a tájon. Emiatt pánik tört ki, ami szétterjedt az ellenség soraiban. A filiszteus erők összezavarodtak, rémhírek keltek szárnyra, és az ellenség menekülni kezdett. Jonatán apja, Saul király hallotta a zűrzavart. Felbátorodott, és az embereit a csetepatéba vezette, üldözőbe vette a filíszteusokat. Még a filiszteusok hadifoglyai is felbátorodtak, és a rabtartóikra támadtak. Az Efraim hegység sziklái között rejtőző izraeliták is, akik a csata előtt túl rémültek voltak, most bátrak lettek, és felülről ráugrottak az ellenségre. Így a filiszteusok csapdába estek, és súlyos vereséget szenvedtek. Ámen!