Jézus búcsúbeszédes; gyötrődése az olajfák hegyén, a Gecsemáné kertjében
(János 14-16. fejezet; Máté 26. fejezet)

- Ne nyugtalankodjék szívetek - folytatta Jézus -; Higgyetek Istenben és bennem! Atyám házában sok a lakóhely; ha nem volna, megmondtam volna nektek. Most pedig elmegyek, hogy előkészítsem a helyet nektek. S miután ezt megtettem, ismét eljövök és magamhoz veszlek benneteket, hogy akol én vagyok, ott legyetek ti is. Azt pedig, hogy hová megyek, már tudjátok, és az odavezető utat ismeritek. - Uram, nem tudjuk, hová mész; honnan ismerhetnénk hát az odavezető utat? - kérdezte Tamás, akit ikernek mondtak. - Én vagyok az út, az igazság és az élet; senki sem mehet az Atyához, hacsak általam nem. Mert én az Atyában vagyok és az Atya énbennem van. Higgyetek hát bennem, ha nem beszédem, akkor cselekedeteim miatt. Ha engem szerettek és parancsolataimat megtartjátok, nem hagylak benneteket árván, és eljövök hozzátok. Most azonban jobb nektek, hogy én elmenjek, mert ha nem megyek el, nem jön el hozzátok a Vigasztaló: én azonban elmegyek, és elküldöm hozzátok. Elküldöm az igazság szellemét, és az vezérel majd benneteket minden igazságra. Mert nem magától szól majd bennetek a Szellem, hanem azt jelenti meg nektek, amit az Atyától hall, és amit tőlem tud meg. Íme, eljött az én órám, és azért beszéltem el mindezeket nektek, hogy békességetek legyen, és meg ne botránkozzatok bennem. Mert nyomorúságotok lesz a világon, kirekesztenek benneteket az emberek gyülekezetéből; sőt lesz olyan idő, hogy az, aki öldököl benneteket, azt hiszi majd, hogy Isten akaratából cselekszik; de bízzatok mert én legyőztem a világot! Jézus ezután kiment tanítványaival a Kidron patakján túl, fel az olajfák hegyére, a Gecsemáné kertjébe, és így szólt az apostolokhoz: - Üljetek le itt, amíg elmegyek és amott imádkozom. Pétert, Jánost és Jakabot azonban magához hívta, és azt mondta nekik: - Szomorú a lelkem, és mindhalálig az is marad. Várjatok itt és virrasszatok velem! Majd egy kissé előre ment, leborult, és így imádkozott szomorúságában és gyötrelmében: - Atyám! Ha lehetséges, múlják el tőlem e pohár, de mégse legyen úgy, ahogy én akarom, hanem ahogyan Te! Jézus akkor visszament a tanítványokhoz, de álomban találta őket. - Egy óráig sem bírtatok virrasztani velem? - kérdezte Pétertől. - Vigyázzatok és imádkozzatok, hogy kísértésbe ne essetek, mert jó lehet a lélek kész, de a test erőtlen! Jézus ismét elment, és így könyörgött másodszor is: - Atyám, ha el nem múlik tőlem ez a keserű pohár, hanem ki kell innom, legyen meg a Te akaratod! Ekkor megint visszament a tanítványokhoz, de azok most is aludtak. Ezután Jézus újra, immáron harmadszor is könyörgött: - Atyám! Ha lehetséges, múljék el tőlem ez a keserű pohár! Atyám! Legyen meg mégis a Te akaratod! Ismét odament Jézus a tanítványokhoz, de azok most is aludtak. - Aludjatok csak - mondta nekik -, és nyugodjatok. Közeleg az óra, amikor az Emberfia bűnösök kezére kerül. Keljetek fel, menjünk! Közeledik, aki engem elárult. Ámen!