Ha feleség vagy
„Az asszonyok engedelmeskedjenek férjüknek…” (Efezus 5:22)

Vannak, akik ezt az igét arra használják, hogy a nőket lábtörlőként kezeljék, elhallgattassák őket, és ne engedjenek nekik semmilyen vezető szerepet. Olvasd csak el a Bibliát! Debóra egész Izrael bírája volt. Hulda prófétanő királyoknak közvetítette Isten Szavát. Olvassuk csak el újra a mai igeverset: „Az asszonyok engedelmeskedjenek férjüknek, mint az Úrnak” (Efezus 5:22). Feleségként Isten arra hív, hogy engedelmesen alárendeld magad a saját férjednek, nem az összes férfinak. Isten szemében a férfiak és a nők egyenlők (ld. Galata 3:28). Pál nem a személyedről beszél, hanem az otthonodban betöltött szerepedről. Emberi lényként egy tábornok nem fontosabb, mint egy őrmester. De ahhoz, hogy egy hadsereg jól működjön, meg kell lennie az alá- és fölérendelési viszonynak, ahol az egyikük vezet, a másik pedig követi. Isten nem akarja, hogy kínosan fészkelődj férjed vezetése alatt, azt szeretné, ha élvezettel belebújnál a biztonságba, amelyet meg kellene adnia. Lehet, hogy kiemelkedő sikereket érsz el a pályádon, attól még megengedheted magadnak, hogy élvezd, ha férjed gondoskodik rólad, szeret és megvéd. Ha helyesen értelmezik, akkor férjed szeretete és vezetése nem foszt meg erődtől, csupán egyensúlyban tart, lehetővé teszi, hogy nőiességedet is megéld. De szeretnélek figyelmeztetni is valamire: ha olyan férfit keresel, aki „a mindened” lehet, felejtsd el! Egyedül Isten az, aki minden lehet. Ha férjedtől tökéletességet vársz, akkor többet kérsz a másik személytől, mint amit te magad nyújtani tudsz. Íme, Isten terve: „És ugyanígy, ti férfiak is, megértően éljetek együtt feleségetekkel, mint a gyengébb féllel, adjátok meg nekik a tiszteletet mint örököstársaitoknak is az élet kegyelmében, hogy a ti imádkozásotok ne ütközzék akadályba” (1Péter 3:7).