Hogyan viszonyuljunk mások kudarcaihoz? „… elfordították arcukat…” (1Mózes 9:23)

A Biblia azt mondja, hogy az özönvíz elmúlta után „Nóé elkezdte a földet művelni, és szőlőt ültetett. Egyszer bort ivott, megrészegedett, és mezítelenre vetkőzött a sátrában. Hám, Kánaán ősatyja, meglátta apja szemérmét, és elmondta kint levő két testvérének. Akkor Sém és Jáfet fogták a ruháját, a vállukra terítették, s háttal bemenve, betakarták apjuk szemérmét, de elfordították arcukat, és így nem látták apjuk szemérmét. Amikor Nóé kijózanodott mámorából, és megtudta, hogy mit tett vele a kisebbik fia, ezt mondta: Átkozott Kánaán! Szolgák szolgája lesz testvérei közt!” (1Mózes 9:20–25). Előfordult már veled, hogy egy tiszteletben álló személyiségről felfedeztél valamit, és egyszerűen nem bírtad ki, hogy azt el ne mondd másoknak? Ha történt már veled ilyen, gondolj bele: ha Isten bízott benned annyira, hogy leleplezze előtted valaki meztelenségét vagy bűnét, akkor ezt talán nem azért tette, hogy „lásd” és „elmondd”, hanem azért, hogy betakard, régies szóval: „elfedezd” annak az embernek a meztelenségét tapintattal, együttérzéssel és imádsággal.

A Biblia azt mondja: „Megfontolás őrködik feletted, értelem oltalmaz téged” (Példabeszédek 2:11). Tény, hogy Hám átok alá került, míg apja, Nóé bekerült a Zsidókhoz írt levél tizenegyedik részében felsorolt hithősök közé. Azt gondolod: „De hiszen szólásszabadság van, azt mondhatok, amit csak akarok!” Tévedés! A Biblia szerint: „a rágalmazó titkokat tár fel, de a hűséges lélek leplezi a dolgot” (Példabeszédek 11:13). Mi lenne, ha Isten úgy döntene, hogy a te meztelenségedet mutatja meg valaki másnak? Ne feledd, ki mint vet, úgy arat! Ahogyan te bánsz mások sebezhető területeivel, az meghatározza, hogyan bánik Isten a tieiddel (ld. Galata 6:7).