Az igazság a házasságról (2)„Ha valaki háza minden kincsét kínálná is a szerelemért, csak megvetnék érte.” (Énekek éneke 8:7)

Tökéletes Úr és Tökéletes Asszony: Sokan, akik kiválóan teljesítenek hivatásukban, kínosan érzik magukat társaságban. Ez segítette elő az internetes társkeresés 21. századi jelenségének gyors elterjedését. Manapság a nyugati világban öt házasságból kettő így kezdődik. Általánosságban szólva a társkereső oldalak kialakítják az emberek profilját koruk, kinézetük, értékrendjük, ízlésük, törekvéseik és érdeklődési körük alapján, és segítenek nekik találkozni. Nos, tudod mit? A válási arány éppen olyan magas az internet segítségével összeismerkedett párok között, mint azoknál, akik hagyományos módon találkoztak. Hogy lehet ez? Úgy, hogy a szerelmet nem lehet megvásárolni, nem árulják a piacon. „Ha valaki háza minden kincsét kínálná is a szerelemért, csak megvetnék érte.” Amikor a szappanbuborék kipukkan, három dolog történik:

1) Sírunk, manipulálni próbáljuk a másikat, vagy nyomást igyekszünk gyakorolni rá. Amikor ez nem működik, őt hibáztatjuk, hogy megváltozott, és tönkreteszi az életünket. „Nem az, akinek hittem.” Lehet, hogy nem az, akinek hitted, de az, akivel összeházasodtál, és – néhány kivételtől eltekintve – nem egyedül ő a hibás.

2) Megállapítjuk, hogy Tökéletes Úr vagy Tökéletes Asszony valójában Rossz Úr vagy Rossz Asszony. Ezért elkezdünk keresni valaki mást, aki megfelel, vagy teljesen lemondunk az ellenkező nemről, mert csalárdnak, hűtlennek és csapodárnak tartjuk.

3) Megértjük, hogy a tartós boldogságot csak egyetlen személyben találhatjuk meg: Istenben. Ezért elhatározzuk, hogy ahelyett, hogy a megfelelő személyt keresnénk, mi magunk válunkmegfelelő személlyé – azzá, akinek Isten teremtett, aki nagylelkűen engedi a másiknak, hogy valódi, korlátozott, változékony emberi lény legyen. Így boldogságunkat Istentől várjuk.