Irigy vagy?
„A szelíd szív a testnek élete; az irigység pedig a csontoknak rothadása.” (Példabeszédek 14:30 Károli)

A keresztyén pedagógus, Henrietta Mears mondta: „Annak az embernek aki azzal van elfoglalva, hogy segítsen az alatta levőkön, nem lesz ideje arra, hogy irigykedjen azokra, akik fölötte állnak.” Doktor Seuss sok száz történetet írt gyerekeknek. Egyike a leghíresebbeknek a Grincsről szól, aki olyan irigy kezd lenni másokra, hogy össze-vissza harapdálja saját magát. Ezt teszi az irigység. Mások felé irányul, de végül saját magát emészti fel az ember. Isten megáldotta Saul királyt, kiemelte az ismeretlenségből, és Izráel trónjára ültette. De amikor Dávid legyőzte Góliátot, és a nép rajongott érte, Saul bizonytalannak és fenyegetettnek kezdte érezni magát. Ahelyett, hogy örült volna, hogy Isten elküldte Dávidot segítségére, neheztelni kezdett, és „ettől fogva állandóan rossz szemmel nézett Saul Dávidra” (1Sámuel 18:9).
A Biblia azt írja, hogy „A szelíd szív a testnek élete; az irigység pedig a csontoknak rothadása.” (Példabeszédek 14:30 Károli). Az irigység olyan, mint a rosszindulatú daganat; ha nem fékezik meg, minden kapcsolatodat tönkre tudja tenni. Megmérgezi hozzáállásodat azáltal, hogy arra késztet, másokhoz hasonlítgasd magadat. Megfoszt az örömtől és az elégedettségtől. Hálátlanná és önzővé válsz. Rávesz, hogy azt feltételezd, Isten forrásai nem elegendőek ahhoz, hogy ha másokat megáld, még neked is maradjon. Saul irigysége a trónjába került. Elvesztette családját, az emberek megbecsülését, és végül az életét is. Ne engedd, hogy az irigység veled is ezt művelje! Bánd meg, mielőtt megakadályozza, hogy betöltsd rendeltetésedet! Isten mindannyiunkat gyermekeivé fogadott, amikor egyikünk sem érdemelte ezt meg. Így hát amikor neheztelsz valaki más áldásaira, kérd Istent, emlékeztessen arra, milyen sokféleképpen megáldott akkor is, amikor nem érdemelted meg.