Mi egy gyönyörû bolygón élünk, amit egy még szebb
világegyetem vesz körül. Annak mi csak kis, parányi részecskéi
vagyunk. A fényes nap, a ragyogó csillagok, az állatok, a virágok, és a természetben látható sok ezer más csoda elgyönyörködtet
bennünket.
Honnan származik mindez? Vajon ez a véletlen mûve, vagy valaki
megteremtette és a meghatározott helyére tette?
Honnan származik az ember? Miért él, és hova megy halála után? Ezek a
kérdések minden embert érdekelnek.
A feltett kérdésekre az egyedüli kielégítõ válasz: Létezik egy felsõbb
Hatalom, Aki mindent megteremtett, és Akitõl mindannyian függünk. Ez Isten.
Egyedül Õ tárhatja fel elõttünk e földi élet igazi célját és értelmét.
Isten nem csak létezik, hanem ki is nyilatkoztatta magát az embernek,
akinek feltétlenül szüksége van az Õ segítségére (1.Péter 3,5).
A. Isten kinyilatkoztatásainak módjai
Mi emberek nem rendelkezünk olyan képességgel, vagy mûszerekkel,
amelyek segítségével Istent bemérhetnénk, kikutathatnánk (Jób 1 1,7). Istenrõl
csak annyit tudunk, amennyit Õ magáról elárult nekünk. Ezért
megismerésében Isten kinyilatkoztatásaira vagyunk kénytelenek hagyatkozni.
1. Isten a természet által nyilatkoztatja ki magát
„Mert a mi az Isten felõl tudható nyilván van õ bennök; mert az Isten
megjelentette nékik: mert a mi Istenben láthatatlan, tudniillik az õ örökké való
hatalma és istensége, a világ teremtésétõl fogva az õ alkotásaiból megértetvén
megláttatik; úgy, hogy õk menthetetlenek.” Róma 1,19-20.
„Az egek beszélik Isten dicsõségét, és kezeinek munkáját hirdeti az
égboltozat. Nap napnak mond beszédet; éj éjnek ad jelentést. Nem olyan szó,
sem olyan beszéd, a melynek hangja nem hallható: Szózatuk kihat az egész
földr e, és a világ végére az õ mondásuk...” Zsoltárok 19,2-5.
A természet beszél Isten hatalmáról, bölcsességérõl, mindenhatóságáról,
szeretetérõl és az emberekkel való gyengéd gondoskodásáról (Ld. Zsoltárok
1 1 1,2-4, Ésaiás 40,26).
A világegyetemben és a bennünket körülvevõ természetben mindenhol
tervet, rendet, összhangot és pontosságot észlelünk. Mindent meghatározott
törvény irányít, és minden a rendelt célt szolgálja. Vajon mindez a véletlen
mûve? Semmiképpen sem! A világegyetemben látható rend a nagy T ervezõrõl
beszél, a terv a nagy Mérnökrõl, a tökéletes törvény a nagy Törvényadóról, az
összes teremtmény célszerûsége pedig a Teremtõ szeretetére és
gondoskodására utal.
Az idõt mutató órának, vagy bármely más gépezetnek és tárgynak megvan
a maga rendeltetése, tervezõje és készítõje. világegyetem
megszámlálhatatlan csillagával és bolygójával együtt, amelyek tökéletesen
haladnak meghatározott útjukon, sokkal tökéletesebb minden gépezetnél. A
tudósok olyan mûbolygót küldtek a világûrbe, amely 40.000 részecskébõl áll.
Vajon lehetséges volna az, hogy földünk és a csillagok létrehozták önmagukat,
elhelyezkedtek pályájukon és önmaguktól elindultak? Isten teremtette a látható
és láthatatlan világot.
2. Isten kinyilatkoztatja magát a lelkiismeret által
„Mint a kik megmutatják, hogy a törvény cselekedete be van írva az õ
szívükbe, egyetemben bizonyságot tévén arról az õ lelkiismeretük és
gondolataik, a melyek egymást kölcsönösen vádolják vagy mentegetik. Azon a
napon, melyen az Isten megítéli az emberek titkait az én evangéliumom szerint
a Jézus Krisztus által.” Róma 2,15-16.
Amíg a természet kívülrõl beszél a Teremtõrõl, addig a lelkiismeret
belülrõl emlékeztet rá. Megdicsér, ha jót teszünk, és megfedd a rosszért.
Istenrõl, mint legfelsõbb Törvényadóról és bíróról tanúskodik. lelkiismeret
azt bizonyítja, hogy Isten gondot visel rólunk, és végül számot kell adnunk
életünkrõl. Immanuel Kant (1724-1804), német filozófus mondta: „Két dolog
az, ami mindinkább elgyönyörködtet, és gondolkodásra késztet: a csillagos ég
kívülrõl és az erkölcsi törvény belülrõl. Ha csak a lelkiismeret volna az
egyetlen bizonyíték Isten létezésérõl, az is elegendõ lenne.”
Jézus a lelkiismeretet egy lámpással hasonlítja össze, amelyet jó
állapotban kell õriznünk, ha nem akarunk sötétségben lenni (Máté 6,22). Csak
Isten szava által lehet a lelkiismeretet élesíteni, és akkor mindig megmutatja
nekünk, mi a jó, mi a rossz és mi az erkölcsi kötelességünk.
3. Isten a Biblia által is kinyilatkoztatja magát
„Keressétek meg majd az Úr könyvében, és olvassátok: ezeknek egy hijok
sem lesz, egyik a másiktól el nem marad; mert az Õ szája parancsolta, és az Õ
lelke gyûjté össze õket!” Ésaiás 34,16.
Az Úr könyve, vagyis a Biblia az egyik legtökéletesebb kinyilatkoztatás
Istenrõl. Isten a próféták által kinyilatkoztatja akaratát, jellemét és a megváltás
tervét. Bibliában sok próféciát találunk a jövõvel kapcsolatban, melyeknek
pontos teljesedése az örök Lény létezését igazolja, aki mindent tud elõre, és azt
ki is jelentette (Ésaiás 44,6-7). A Biblia elénk tárja sok nemzet történelmét is,
ami azt bizonyítja, hogy Isten irányítja a világban zajló eseményeket, és egy
meghatározott vég felé vezeti õket (ApCsel 17,26). A Bibliából azt is
megtudjuk, hogyan munkálkodik Isten és miként értekezik velünk.
2
Biblia ABC
4. Isten az Õ Fia, Jézus Krisztus által nyilatkoztatja ki magát
„Minekutána az Isten sok rendben és sokféleképen szólott hajdan az
atyáknak a próféták által, ez utolsó idõkben szólott nékünk Fia által, Akit tett
mindennek örökösévé, a ki által a világot is teremtette.” Zsidók 1,1-2.
Jézus az Atya jellemének megtestesítõje. Életével és jellemével olyan
tökéletesen nyilatkoztatta ki az Atyát, hogy joggal mondhatta: „a ki engem
látott, látta az Atyát” János 14,9 (Ld. János 1,18).
B. Az ember Istenismeretének akadályai
„Mert bár az Istent megismerték, mindazáltal nem, mint Istent dicsõítették
õt, sem néki hálákat nem adtak; hanem az õ okoskodásaikban hiábavalókká
lettek, és az õ balgatag szívük megsötétedett. Magokat bölcseknek vallván,
balgatagokká lettek;és az örökkévaló Istennek dicsõségét felcserélték a
mulandó embereknek és madaraknak és négylábú állatoknak és csúszó-mászó
állatoknak képmásával.” Róma 1,21-23.
1. Nem óhajtják megismerni
A Biblia kiemeli, hogy az ember értelme elhomályosodott a bûn miatt. A
természet, a lelkiismeret és a Biblia, amely Isten szava, elvezetik az embert
Istenhez, de az ember sokszor annyira ellenkezik, hogy még szemét is
becsukja elõtte. Sokan nem ismerik Istent, és nem is akarják õt megismerni.
Minden korlát nélkül akarnak élni ezen a világon úgy, hogy õk maguk
legyenek saját törvényük. Nem tetszik nekik az olyan Isten, aki nem hagyja
jóvá bûnös kívánságaikat és cselekedeteiket.
2. Bálványimádásuk és hitetlenségük miatt
A bálványimádás és hitetlenség az Istentõl való elszakadás két formája. A
bûn és az Istentõl való állandó eltávolodás miatt az emberek a hamis,
kigondolt istenek és bálványok tisztelésére tértek át, amelyek semmit és
semmiben sem segíthetnek.
C. Kicsoda Isten?
Isten tulajdonságai két csoportra oszthatóak: Isten nagysága és erkölcsi
jósága. E két csoport megfelelõ egyensúlyának megértése alapján ismerhetjük
meg Istent helyesen.
1. Isten nagysága
„De az Úr igaz Isten, élõ Isten õ, és örökkévaló király…” Jeremiás 10,10.
Isten élõ és igaz Isten. A sokisten-imádatban elterjedt faragványokkal
ellentétben (Zsoltár 1 15,4-8)élõ Istenként mutatkozik be (Jeremiás 10,10-12),
mint egyetlen igaz Isten (5.Mózes 4,35). A kereszténység alapja az egyistenimádat (5.Mózes 6,4; Márk 12,29.32).
Isten szent. Isten szentsége a bûntõl való elhatárolását jelenti (Ésaiás 6,1-4), azonban szentségével Isten nem a bûnös ember megsemmisítését, hanem
megszentelését akarja: „Mert én, az Úr , vagyok a ti Istenetek; szenteljétek meg
azért magatokat, és szentek legyetek, mert én szent vagyok…” 3.Mózes 1 1,44.
Isten tökéletes és változhatatlan(Malakiás 3,6; Jakab 1,17; Jeremiás
13,8), örök (Zsoltár 90,2), mindenható (Máté 19,26), mindent lát és tud
(Zsoltár 139,1-18; Jób 37,16), életadó, mert élete van önmagában(János
5,26). Isten ismeri a titkokat, és megjelenti a jövõt (Dániel 2,22.28).
Isten teremtõ. Õ teremtett mindent. „És hogy megvilágosítsam
mindeneknek, hogy miképen rendelkezett Isten ama titok felõl, a mely elrejtetett
vala örök idõktõl fogva az Istenben, a ki mindeneket teremtett a Jézus Krisztus
által.”Efézus 3,9.Hatalma van, hogy a semmibõl teremtsen (Zsolt 1 1,3).
Neki, mint teremtõnek, semmi sem lehetetlen (Jeremiás 32,17), nála van az
egész emberiség és minden ember személyes problémájának megoldása.
2. Isten jósága
Isten jósága mindenekelõtt Isten szeretetében nyilvánul meg, amely az õ
alaptulajdonsága, természetének jellege (János 3,16; 1.János 4,10; Róma 5,6-8). Isten irgalmas és együttérzõ (2.Mózes 34,6). Isten hosszútûrésében látható
az õ nagy kegyelme (Róma 2,4; 9,22; 1.Péter 3,20).
Isten gondoskodik az ember szükségleteirõl (Lukács 12,24-32; Máté 5,45),
az elhagyatottak és tehetetlenek védelmezõje (5.Mózes 24,10-22). Isten
igazságos (Jeremiás 9,24), és nem személyválogató (5.Mózes 10,17; Róma
2,1 1).
Isten iránt hálával, tisztelettel és hódolattal kell viseltetnünk. Hatalmát
nem vagyunk képesek felfogni. „Csodálatos elõttem e tudás, magasságos,
nem érthetem az.”Zsoltár 139,6.Isten hatalma a Mindenható imádására
késztet bennünket. „Féljétek az Istent, és néki adjatok dicsõséget: mert eljött
az õ ítéletének órája; és imádjátok azt, a ki teremtette a mennyet és a földet, és
a tengert és a vizek forrásait.” Jelenések 14,7(Ld. 1.János 4,8).
D. Isten kinyilatkoztatása Krisztus-központú
A Biblia minden tanítása minden tanítás forrásával, Jézussal, a Biblia
legfontosabb személyével van összekötve. „Tudakozzátok az írásokat, …ezek
azok, a melyek bizonyságot tesznek rólam.” János 5,39.Ezért is van Jézus a
legtökéletesebb kinyilatkoztatásnak nevezve, mivelhogy „…Õ benne lakozik
az istenségnek egész teljessége testileg.” Kolossé 2,9.
Isten minden kinyilatkoztatását elfogadni annyit jelent, hogy átadom
életemet Jézus Krisztusnak, az emberi lét értelmének. Értékeljük-e szeretetét,
hálásak és engedelmesek vagyunk-e neki