Istenkeresés (1)
„Bölcsek érkeztek… és ezt kérdezték: »Hol van ő… ?«” (Máté 2:1–2 NKJV)

Figyelj meg két dolgot a bölcsekkel kapcsolatban:
1) Kik voltak? Csillagászok. A zsidók az asztrológiát hamisítványának tekintették az igaz prófétasággal szemben. Vigyázz, talán vannak emberek, akiknek az életmódját kifogásolod, de közben ők őszintén Istent keresik. Bánj velük szeretettel és nagylelkűen! A görögök az Areopagoszon rengeteg istennek építettek oltárt. Megdöbbentette ez Pál apostolt, vagy felháborodott rajta? Nem. Sőt, dicsérte őket istenkeresésükért, majd hozzátette, hogy Ő „nincs is messzire egyikünktől sem” (ApCsel 17:27). Ne vonj le elhamarkodott következtetéseket, ne írj le embereket! Isten szemében minden gyomból lehet rózsa, és minden vesztes egy lehetséges nyertes. Ennek örülnöd kellene!
2) Milyen messzire elmentek! Otthagyták családjukat és otthonuk biztonságát, hogy sok száz mérföldet megtegyenek Istent keresve. Útjuk közel két évig tartott, és végül egy zsidó faluba értek, ahol idegenek voltak. Közben azok a vallási vezetők, akik ismerték a Messiás születésére vonatkozó próféciákat, nem szántak rá időt és energiát, hogy leellenőrizzék azok megvalósulását. Gyakran idézzük: „Mert csak én tudom, mi a tervem veletek – így szól az Úr –: békességet és nem romlást tervezek, és reményteljes jövőt adok nektek” (Jeremiás 29:11). De ne álljunk meg itt, olvassuk tovább: „Ha segítségül hívtok, és állhatatosan imádkoztok hozzám, akkor meghallgatlak benneteket. Megtaláltok engem, ha kerestek és teljes szívvel folyamodtok hozzám.” (Jeremiás 29:12–13).
Julie Carro költőnő írta: „A bölcs emberek ma is őt keresik, úgy, mint azok akkor rég, hogy szívüket adják az Úrnak, mert az értékesebb, mint az ezüst vagy arany.” Te milyen messzire vagy kész elmenni istenkeresésedben?