Jézus az Orvos: Máté. 14, 34-36.
Kedves Testvéreim. Az Úr Jézus személyében, egy olyan csodálatos gyógyító orvos járt köztünk, akinek nem csak a szava, a keze, de még a ruhája érintése is gyógyított. Ő személyválogatás nélkül, minden hozzá forduló beteget meg gyógyított. származásra, bőrszínre, vagy nemre való tekintet nélkül. És, hogy ez mennyire igaz? Azt, Máté evangéliumában olvastam a 14-ik fejezet címeként: „Jézus mindenkit meg gyógyított, aki csak hozzá ért” A 14-ik fejezetben, a 34-36 ig terjedő versekben, így hangzik az üzenet: „És általkelvén, eljutottak Genezáret földjére. És mikor megismerték őt annak a helynek lakosai, szétküldenek abba az egész környékbe, és minden beteget hozzá hoznak. És kérik őt, hogy csak az ő ruhájának peremét illethessék. És akik illették, mindnyájan meg gyógyultak” Már ez a felolvasott 3 vers is, fényesen bizonyítja, hogy Jézus, valóban az orvosok Orvosa volt, és milyen testi és lelki betegekkel teli világba jött el? Ha ez a rendkívüli esemény, a mi napjainkban történt volna, a gyorsan terjedő híreknek köszönhetően, bizonyosan földünk minden területéről, a betegek milliói indultak volna Hozzá! Hiszen az óta, a föld népessége, meg sokszorozódott. Ezért napjainkban a betegek száma is sokkal nagyobb, mint akkor volt. A mai orvostudomány, a betegségeket, különféle osztályokba sorolta. Rákos beteget nem visznek a tüdő osztályra, sem a szembeteget, fülészetre. Ma már minden betegségnek külön osztálya van. Csak az Úr Jézus, az egyedüli csodálatos Orvos, aki ma is, mindenféle betegséget meg tud szűntetni, gyógyítani! Három alkalommal, még holtakat is életre támasztott! De Jézus, gyógyító hatalma, nem csak Izráel országára terjedt ki, hanem az egész lakott földre! Az Ő gyógyító hatalma, nem csak a testi, hanem sokkal inkább a lelki betegek gyógyítására terjedt ki. Megváltó Urunk, elsősorban a lelki betegek orvosa volt! Mivel van egy igen súlyos, sőt halálos lelki betegség? Mely minden emberre elhatott a földön! Bizonyára mindenki előtt ismert a neve: bűn-leprának hívják! Nos, ezt a betegséget, csak is Jézus Krisztus, tudja meg gyógyítani! Ezt a súlyos és halálos betegséget, már születésünkkel hoztuk magunkkal. Mivel ős szüleink bűne, minket is halálosan megfertőzött! Csak az a szomorú tény, testvéreim, hogy a ma élő emberiségnek csak a kicsiny hányada, ismeri be bűnbánattal, hogy ezt a lelket fertőző bűn-rákot, testében hordozza! Ha csak a testünk fertőződne meg, az még csak kisebb hiba volna? Hiszen halálunk után, testünk elporlad. A súlyosabb hiba az, hogy a lelkünk is, ezzel a halálos bűnnel van megfertőzve! Nos, ezért van mérhetetlenül nagy szükségünk, egy új szívre és új életre! Mert a régi szív, bűnfertőzött, ezért Isten számára alkalmatlan. Ezért mondja az Úr: „Új szívet és új lelket adok belétek” Genezáret földjén is, sok ember gyógyulhatott meg, testileg. De vajon lelkileg is meg gyógyultak? Erről, nem tudósít minket a Biblia. Hála Megváltó Urunknak, Ő megosztotta gyógyító hatalmát övéivel. Hiszen mennybemenetele után, a tanítványok és az apostolok, tovább végezhették, ezt a drága szép, gyógyító szolgálatot, a Szentlélek kiáradása után! Mivel Isten Szentlelke töltötte be életüket. A Cselekedetek könyvében és az Apostoli levelekben, sok szép gyógyító eseményről olvashatunk. Előfordult még olyan esemény is, hogy Pál apostol árnyékától vagy kötényétől, gyógyultak meg betegek! De mégis, ott is, a Szentlelke által jelenlévő Jézus Krisztus volt az, aki gyógyított! Látva, a Benne hívő emberek, betegek szilárd hitét! Ám az is igaz, hogy nem gyógyult meg minden ember? Gondoljunk, Pál apostolra. Ő, halála percéig, testileg beteg ember volt. Bár sok beteget meg gyógyított, ő mégis, beteg maradt. De így vállhatott nyilvánvalóvá, min den ember számára, az a hatalmas lelki erő, mely az ő törékeny gyenge testén keresztül áradhatott ki, az emberek felé. Ő, ezért hivatkozott oly gyakran Jézusra: „Nem én, hanem az Úr” Ma is még, nagyon sok beteg embertársunk él a földön. De beteg, hívő testvéreink, nagyobb lelki szolgálatot végeznek, mint sok, felkészületlen lelkipásztor. Mert az Úr: csak azokat tudja használni eszközül, a lélekmentés drága szolgálatában, akik már, képességük és erejük végére jutottak. Akik erőtlenségük miatt, már képtelenek valamilyen cselekvésre, de az imádkozás szolgálatát továbbra is örömmel végzik. Hála, hogy a mi nagy Főorvosunk, Jézus Krisztus, ma is meg áll, beteg testvéreink ágya mellett, lélekmentő és gyógyító szándékkal, szeretettel. Ezért, övé legyen a hála a köszönet, és a dicsőség!