Máté. 13,24-30. "Más példázatot is adott eléjük mondván: Hasonlatos a mennyeknek országa az emberhez,aki az ő földébe jó magot vetett.De mikor az emeberek alusznak,eljöve az ő ellensége,és konkolyt vetett a buza közé,és elméne.Mikor pedig felnevekedék a vetés,és gyümölcsöt termett akkor meglátszott a konkoly is...."

  Jézus példázataiban tanítást nyujtott,a rossznak,a bünnek és szenvedésnek az eredetéröl, mivel kétezer évvel ezelőtt is az emberek Istent okolták minden rosszért ami a földön történik,mondván: Ha ő létezik mért engedi meg mindezt?

  Voltaire a 17-ik században a következő válasz adta erre a kérdésre,mikor a sokezer áldozatot követelő Liszaboni földrengés megtörtént: "Muszáj bevallani- hogy létezik - a rossz. Az eredete még egésszen titokzatos, A jó szerzőjétöl származna tán a rossz? De hogy képzelhető el hogy maga Isten az,ki egyfelől fiait kegyelmében füröszti,A másik kezével a rosszat zúdítja le? Melyik szem láthat ily titkoknak mélyire? Tökéletes lényböl rossz létre nem jöhet, De máshonnan se,mert minden belöle lett. És mégis létezik a fájdalom a rossz, Míly döbbenetesez, mennyire paradox!"

  Nem Voltaire az egyedüli aki ezzel vívódott,hisz úton útfélen talákozunk,ezzel a kérdéssel ma. A leghitelesebb választ Jézus eme példájában találjuk meg. Jézus mint Teremtő ő nem teremtett rosszat. Máté,13,37-ben mondja "Aki a jó magot veti az embernek fia az." De a nagy ellenség aki a mennyben fellázadt Isten ellen, mindig gondoskodott a rossz magrol hogy elhitse azt az emberek szivébe. S Jézus magyarázatában, /13,38./ ha azt mondta hogy " a jó mag az Isten országának fiai"

akkor nagyon komolyan kell venni hogy itt gyülekezetére gondolt. Mert mindig volt és mindig van kétféle hivő egy gyülekezetben. Jó és rossz keresztény.

EWW azt írja: /KP. 39./ "Krisztusnak ez a példázata,a világban lévő gyülekezetét jelképezi." A gyülekezet a közösség nagyon alkalmas hely arra,hogy az hivő jelleme fejlődjön,mert szeretetet adni és kapni csak közösségben lehet. Sátánnak az a célja hogy megrontsa a közösséget egyenetlenséget szítson s ezzel a konkoly magvát hinti szét.

Palesztinában a konkolynak ismert növény nagyon hasonlított a buzához. A jó munkásokat ez nem tévesztette meg mert ők ismerték és idejében el akarták távolítani. De Jézus a példában azt mondja hogy NE! mert akkor a buza gyökere is megsérül. Sokszor találkozhatunk ügybuzgó keresztényekkel,akik azonnal hajlandóak a konkoly csupálására. De a nagy Magvető azt mondja ma is hogy NE! Mert jön az aratás hamarossan,és e két növénynek a szétválasztását az angyalokra bízta. /13.41-42./ EGW. "Számos olyan embert fog Isten elmarasztalni,aki ma hívőnek tartja magát,sokan pedig ott lesznek a mennyben,akikröl felebarátaik nem is feltételezték.Az ember a látszatbol ítél, Isten pedig a szív alapján. A konkoly és a buza együtt nő az aratásig,az aratás pedig a kegyelem idő vége."Előjog olyan közösségben szolgálni Istent,ahol szeretet légköre vesz körül,s ahol megtartják Isten minden parancsolatát,ha ez nem így van,az ilyen közösség,gyorsan létjogosultságát veszti. Dávid a földünk megtisztítását a következö szavakkal énekelte meg: /Zsolt. 37,10-11. / 35-37./ Egy kevés idő még és nincs gonosz,nézeda helyét és nincs ott.A szelídek pedig öröklik a földet, és gyönyörködnek nagy békességben...Láttam elhatalmasodni a gonoszt,és szétterjeszkedett mint egy gazdag lombozatú vad fa. De elmult és imé nincsen,kerestem de nem található. Ügyelj a fedhetetlenre, nézd a becsületest,mert a jövendő a béke emberéé." Milyen bátorító e tudat,hogy egy új világ küszöbén vagyunk Jézus igéterete szerint,ahol soha többé nem lessz a rossz.