Csendesedjetek el,  és tudjátok meg, hogy én vagyok az Isten.

   Magasztalnak a népek...   (Zsolt. 46,11).

   Ezekben a napokban nagyon sok tennivalónk van, a legtöbb ember készül karácsonyra.   De hogyan?

   Tervezni és szervezni kell, pénzt és időt beosztani, munka után zsúfolt üzeletkben vásárolni...   Aztán mire megérkezünk az ünnephez, elfogy az erő, kiürül a pénztárca, kimerülten próbálunk illedelmesen viselkedni, és sokan el is feledkeznek arról, hogy karácsony az Úr Jézus születésnapja.

    Ebben a hangos kapkodó időben Isten különös szeretettel figyelmeztet:  csendesedjetek el, és tudjátok meg, hogy én vagyok Isten !  S aki elolvassa az egész zsoltárt megtudja belőle, hogy:

   a).   Isten az üdvtörténet Ura.   Neki szép tervei vannak ezzel a világgal.  A gonoszság erői próbálják ezt meghiúsítani, de éppen a karácsony csodája mutatja:  Isten Jézus Krisztusban személyesen utánunk jött, hogy segítsen rajtunk.

   b).   Isten a történelem Ura is.   Sokszor úgy tűnik, hogy a pénz, a hatalom, a hazugság diadalmaskodik, de mi tudjuk, hogy a kormány Isten kezében van.

   c).   És Isten a mi személyes életünk Ura is.   Ő a mi erős várunk, biztos oltalmunk.  Aki ismeri Őt és bízik benne, annak minden körülmények között békessége van.  Őt megismerni ebben a csendben lehet.

   Legyenek hát csendes adventi estéink, akár egyedül, akár családban élünk,  amikor ha röviden is, de magasztaljuk Őt, figyeljünk Igéjére, lássuk meg nagy tetteit -- köztük azt is, hogy karácsonykor Jézusban egészen közel jött hozzánk Isten !

   Készüljünk karácsonyra másként, mint a világ !  Az Isten előtti csendben az is hallható lesz, amit a lármában és rohanásban nem hall meg az ember.   Így közelebb kerülünk Istenhez, egymáshoz és önmagunkhoz is.   (Cseri Kálmán:  A kegyelem harmatja)

   Csak légy egy kissé áldott csendben:

   Magadban békességre lelsz,

   Az  Úr-rendelte kegyelemben

   Örök, bölcs célnak megfelelsz !  (G. Neumark)