A töredelmes és megtört szívet nem veted meg, Istenem! (Zsolt 51,19b)

A farizeusok szóltak [Jézus] tanítványainak: "Miért eszik a ti mesteretek vámszedõkkel és bûnösökkel együtt?" (Mt 9,11)

Olvasmányok: Ez 11,14-20 és Fil 2,12-18

Május 18.

"Miért eszik a ti mesteretek vámszedõkkel és bûnösökkel együtt?" (Mt 9,11)

A tanítványok talán éppen szólásra akarják nyitni a szájukat. Elsõ megdöbbenésük után már próbálják megfogalmazni a gondolataikat. Nem tudjuk, mit válaszoltak volna a farizeusok kérdésére, hiszen Jézus megelõzte õket a válaszadásban. A tanítványok feleletét nem hallhattuk, csak a kérdés cseng ma is a mindenkori tanítvány fülében: miért eszik a ti mesteretek vámszedõkkel és bûnösökkel együtt? Miért vállal közösséget velük? Miért ül le velük egy asztalhoz? Miért nem fordul el tõlük? Azért, mert szereti õket! Máté elhívása után vámszedõk és bûnösök sereglenek abba a házba, ahol Jézus tartózkodik, és õ nem küldi el õket, vállalja ezzel a megbotránkoztatást is, a kívülállók fanyalgó véleményét: azért mégiscsak van egy határ, amit nem illik átlépni, mégiscsak van olyan ember, akivel igazán nem kellene Jézusnak közösséget vállalnia.
Ha ma nekünk tennék fel a kérdést, hogy a mi Mesterünk miért ilyen, miért vállal közösséget vámszedõkkel és bûnösökkel, a kor korruptjaival és prostituáltjaival, mi mit válaszolnánk? Lehet, hogy már fogalmaznánk magunkban az óvatos véleményt: hát igen, talán azért ezt mégsem kellene, valahol mégis jó lenne meghúzni a határt...
Csakhogy Jézus nem egyik ember és másik ember között húzza meg a határt: vele még közösséget vállal, vele már nem. Hanem Jézus a bûnös és a bûn között húzza meg a határt. A bûnöst szereti, de bûnét elítéli, és bocsánatával megtérésre hívja.

A fenti igék az evangélikus bibliaolvasó Útmutatóból származnak.

Lelki útravalónk az Északi Egyházkerület lelkészei által szerkesztett IgeIdő c. kötetből való.