Bûneim büntetése utolért engem, áttekinteni sem tudom õket... Uram, siess segítségemre! (Zsolt 40,13b.14b)

Jézus mondta: Jöjjetek énhozzám mindnyájan, akik megfáradtatok és meg vagytok terhelve, és én megnyugvást adok nektek. (Mt 11,28)

Olvasmányok: 1Thessz 2,1-8(9-12) és 1Móz 32,23-33

Június 10.

"Jöjjetek énhozzám mindnyájan, akik megfáradtatok és meg vagytok terhelve, és én megnyugvást adok nektek." (Mt 11,28)

Jézus Krisztus hívása minden ember felé hangzik: "jöjjetek énhozzám mindnyájan", és figyeljük csak meg, hogyan folytatódik a mondata! Nem a nagyszerûeket, a szépeket és a gazdagokat vagy a tökéletesen kegyeseket hívja, hanem a megfáradtakat és a megterhelteket. Azokat, akik egyébként nem nagyon kellenek senkinek. Hívogatja a világ összes reményvesztett, megfáradt, depresszió határán küszködõ teremtményét.
Jézus pontosan tudja, milyen a földi szenvedés, a reménytelenség. Amikor arra panaszkodsz, hogy teljesen a kiégés határán vagy, hogy elfogyott a jövõbe vetett hited, akkor nézz a kereszten szenvedõ Krisztusra: neki milyen kilátásai voltak, amikor hatalmas szögekkel ütötték át a kezét és a lábát? Azért vállalta a szenvedést, hogy minket megmentsen, és letérítsen arról az útról, amely a pusztulásba vezet.
A megnyugvás az az áhított és boldog állapot, amit a ma embere wellnesshotelek gõzfürdõiben próbál megtalálni, ahol talán a megterhelt idegek helyreállhatnak, és a meggyötört test is megtelhet erõvel. De vajon tényleg elég ennyi a boldogsághoz? Jézus másfajta megnyugvást kínál, a lélek belsõ békéjét, amit csak õ adhat meg nekünk. Õ az, aki halálával és feltámadásával megbékéltet minket Teremtõnkkel, egymással és önmagunkkal is.
Az élet egyik meghatározó pillanata, amikor a kisgyermek megteszi az elsõ önálló lépéseit. Amikor elérkezett az ideje, a szülõ nem azt teszi, hogy mögéje áll, és finoman elõbbre tessékeli: "Menj, indulj el." Minden szülõ ösztönösen tudja, mit kell tennie - szembefordul a gyermekével, és kitárt kezekkel, mosolyogva hívogatja: "Gyere hozzám!" És a gyermek dülöngélve, de teljes bizalommal és örömmel odatopog az oltalmat jelentõ szülõi kezek közé. Jézus ma is így, kitárt karokkal hív minket magához. Lehet egy ilyen hívásra nemet mondani?

A fenti igék az evangélikus bibliaolvasó Útmutatóból származnak.

Lelki útravalónk az Északi Egyházkerület lelkészei által szerkesztett IgeIdő c. kötetből való.