Ne legyen nálad... varázslást ûzõ, jelmagyarázó vagy igézõ! Mert utálatos az Úr elõtt mindaz, aki ilyet cselekszik. (5Móz 18,10.12a)

Akik bölcsnek mondják magukat, bolonddá lettek, és a halhatatlan Isten dicsõségét felcserélték halandó emberek, sõt madarak, négylábúak és csúszómászók képmásával. (Róm 1,22-23)

Olvasmányok: ApCsel 14,8-18 és Jób 4,1-21

Október 17.

"Akik bölcseknek mondják magukat, bolonddá lettek, és a halhatatlan Isten dicsõségét felcserélték halandó emberek, sõt madarak, négylábúak és csúszómászók képmásával." (Róm 1,22-23)

Az ember csodálatos ajándékot kapott a Teremtõtõl: az értelmet. Tudunk gondolkodni, képesek vagyunk megfejteni a teremtett világ rejtélyeit, képesek vagyunk megismerni az Istent. A felhalmozott emberi tudomány igen nagy áldás számunkra, de nagy kihívás is: kísértés. Azt szokták mondani: a zsenit csak egy hajszál különbözteti meg az õrülttõl. Ilyen kicsin múlik az is, hogy Isten igaz tisztelõibõl bálványimádók legyünk, mert könnyen bolonddá teszi magát az ember, amikor tudományával célt téveszt. A bálványimádás céltévesztés: az Istent megismerni vágyakozó ember kézzel fogható képeket farag magának, hogy azokat imádja Isten helyett. A bálványokban az Istent véli kiábrázolni, megragadni és uralni. Tulajdonképpen mély vallásosság készteti az embert a bálványimádásra. A céltévesztés oka pedig legtöbbször az olthatatlan tudásvágy. Többet szeretnék tudni az Istenrõl, mint amit õ kijelentett magáról. Értelmi képességeim azonban korlátozottak. Csak a teremtmények kutatására, megismerésére vagyok képes. A teremtett világból szerzett ismeretekbõl, anyagból nem rakhatom össze magamnak az Istent. Teremtõ és teremtmény nem cserélhetõ fel egymással. Mérhetetlen különbség van köztük. Nem véletlenül áll a Tízparancsolat elején az Isten kiábrázolására vonatkozó tilalom.
Sok jó, magát Krisztus-követõnek tartó egyháztag, teológus, tudós lelkész ugyancsak bálványimádó. Mert mi mindannyian igyekszünk kialakítani magunknak egy istenképet. Ki az Isten? Milyen az Isten? Ezek a legfontosabb kérdései a hitre jutott embernek.
Szabad és kell is keresni a választ ezekre a kérdésekre. De csak az ige által kijelölt határok között kutasson az elme. Jézus Krisztusban jelentette ki magát az Isten. Egyedül benne ismerhetjük meg, hogy ki és milyen az Isten. Legyen hát elég, amit Krisztusban nekünk ajándékozott magából.
Amikor rácsodálkozunk a teremtett világ szépségére, összetettségére, rejtélyeire, megsejtünk valamit Isten dicsõségébõl, de megismerni õt csak Krisztusban, Krisztus által lehet.

A fenti igék az evangélikus bibliaolvasó Útmutatóból származnak.

Lelki útravalónk az Északi Egyházkerület lelkészei által szerkesztett IgeIdő c. kötetből való.