Az Úr Józseffel volt [a börtönben]. (1Móz 39,21)

Ne feledkezzetek meg a foglyokról, mintha fogolytársaik volnátok. (Zsid 13,3)

Olvasmányok: 1Móz 24,54b-67 és Jób 8,1-22

Október 21.

"Ne feledkezzetek meg a foglyokról, mintha fogolytársaik volnátok, a gyötrõdõkrõl, mint akik magatok is testben vagytok." (Zsid 13,3)

Hálát adhatunk az Úrnak, hogy ma hazánkban nincs keresztényüldözés. Senkit nem zárnak börtönbe, nem végeznek ki, mert hisz az Úr Jézusban. Ugyanakkor számtalan országban szenvednek a hitükért, sõt, mártírhalál a sorsa azoknak, akik Jézus Krisztushoz tartozónak vallják magukat. Az Open Doors keresztyén segélyszervezet jelentése szerint - 2011 és 2012 közötti felmérés alapján - ma a világon százmillió ember szenvedi el az üldözés különbözõ formáit az Úr Jézusba vetett hite miatt, a mártírok száma pedig meghaladta az egymilliót. A helyzet Észak-Koreában a legsúlyosabb, ahol jelenleg is 70 ezren szenvednek a hitük miatt munkatáborokban. Már csupán egy Biblia birtoklásáért nyilvános akasztás jár. A rendszeres keresztyénüldözéseket világviszonylatban leginkább az iszlám szélsõségesek hajtják végre. Szükséges, hogy tudjunk ezekrõl, és imádkozzunk üldözött testvéreinkért!
Azonban foglyok, rabok élnek a mi közvetlen közelünkben is. Akik ugyan nem a börtön, hanem a bûn rabjai. Akik nem tudják, hogy az Úr Jézus az õ bûneikért is szenvedett, meghalt a golgotai kereszten, és így megváltotta õket is a bûn fogságából. Mennyi fogoly, mennyi elveszett bûnös él közvetlen közelünkben - házastárs, gyermek, szülõ, szomszéd, munkatárs, iskolatárs... -, aki szenved, gyötrõdik, mert nem ismeri a szabadulás útját!
Felmerülhet bennünk a kérdés, hogy mi a bûn. Jézus azt mondja: a bûn az, hogy nem hisztek énbennem... A bûn állapotába születtünk mindannyian - rabságban élünk, foglyok vagyunk mindaddig, amíg Jézus szabadítását személyesen át nem éljük.
Ha már mi szabadok vagyunk, és elfogadtuk az Úr Jézust személyes Megváltónknak, ha õ lehet az életünk Ura, akkor segítsük a bûn, gonosz rabságában szenvedõket, gyötrõdõket. Mutassuk meg, hogy van kiút: a feltámadott, élõ Jézus Krisztus. Semmilyen önmegváltó vagy önmegvalósító módszer nem képes a bûn rabságában szenvedõnek segítséget nyújtani.
Jézus az életét adta, hogy mi szabadok lehessünk. Fogadjuk el ezt az áldozatot, és a tõle jövõ szeretettel mentsük az elveszetteket!

A fenti igék az evangélikus bibliaolvasó Útmutatóból származnak.

Lelki útravalónk az Északi Egyházkerület lelkészei által szerkesztett IgeIdő c. kötetből való.