Vigyázzatok, hogyan jártok el, mert Istenünk, az Úr nem tûri a hamisságot, a személyválogatást és a vesztegetés elfogadását! (2Krón 19,7)

És történt, amikor Jézus asztalnál ült a házban, hogy sok vámszedõ és bûnös jött, és odatelepedett Jézushoz és az õ tanítványaihoz. (Mt 9,10)

Olvasmányok: 2Tim 3,10-17 és 2Tim 4,1-8

Aki megvet engem és nem veszi be az én beszédeimet, van annak, aki öt kárhoztassa: a beszéd, amelyet szólottam, az kárhoztatja azt az utolsó napon. 
János 12, 48.

De nyomorult népség is vagyunk mi! Ha nem a miénk az evangéliom drága kincse, akkor tévelygés burjánzik fel közöttünk. Ha pedig evangéliomot kapunk, akkor meg az a baj - s ez talán még borzasztóbb -, hogy mindenki megveti s csak kevesen veszik be jobbulásra. Hát azért mondom, hogy mindenestül nyomorultak vagyunk. Ha Isten megvonja tõlünk igéjét, akkor lelkünk üdvössége vallja kárát. Ha pedig megajándékoz vele, akkor meg senkinek se kell. Azért hát nem volna csoda, ha az Úristen nagy-hirtelen eljönne és végítélettel halomra csépelne mindent. Mert hiszen e hálátlan világon nem fog se a büntetés, se a kegyelem.
õ azonban újból int és ú j napot rendel mondván: "Ma, ha az õ szavát halljátok, meg ne keményítsétek a ti szíveteket." Most még minden nap "MA", amikor Isten hallatja magát nálunk, kiált és hív, hogy el ne szalasszuk az alkalmat.
Hogyne kellene hát mélységes hálával köszönetet mondanunk ekkora kegyelemért, hogy Isten ennyire közel jön hozzánk, nálunk van s ahol csak akarjuk: otthonunkban, asztalunkon, ágyunkban megkínál s elénk adja minden segedelmét; - amit csak tõle kérni képesek vagyunk. Bizony e drága vendéget megbecsülhetnénk, - amíg nem késõ!

Tarts meg teljes életünkben 
Hozzád való hûségünkben, 
Szent igédnek értelmében, 
Szeretetben, egyességben!

A fenti igék az evangélikus bibliaolvasó Útmutatóból származnak.

Lelki útravalónk az Északi Egyházkerület lelkészei által szerkesztett IgeIdő c. kötetből való.