Az Úr napja nagy és igen félelmetes; ki fogja kibírni azt!? De még most is így szól az Úr: Térjetek meg hozzám teljes szívvel! (Jóel 2,11c-12)

Az éjszaka múlik, a nappal pedig már közel van. Vessük el tehát a sötétség cselekedeteit, és öltsük fel a világosság fegyvereit. (Róm 13,12)

Olvasmányok: Mt 28,16-20 és Róm 6,3-8(9-11)

Lekció:Mt 5,20-26 Ézs 43,1-7

Igehirdetési ige:Róm 6,3-11

Na az õ halálának hasonlatossága szerint vele eggyé lettünk, bizonyára feltámadásáé szerint is azok leszünk. Tudván azt, hogy a mi ó emberünk õvele megfeszíttetett, hogy megerõtlenüljön a bûnnek teste, hogy ezután ne szolgáljunk a bûnnek. 
Római levél 6, 5-6.

Jellemzõ apostoli beszéd! Amit másutt úgy fejez ki, hogy "Krisztus halálába keresztelkedtünk meg és eltemettettünk õvele", arról itt azt mondja: "az õ halálának hasonlatossága szerint vele eggyé lettünk..." Összekapcsolja tehát Krisztus halálát, feltámadását és a mi keresztségünket, hogy keresztségünket ne csupán üres jelképnek tartsuk, hanem olyasminek, amiben benne van Krisztus halálának és feltámadásának ereje. S ez azért van, hogy bennünk is végbemenjen mindkettõ: a halál és az élet. Mert Krisztus halála azért öldökli meg bûnünket, hogy az végre meg is haljon s többé ne éljen bennünk.
Mikor a keresztségben víz alá kerülünk, az azt mutatja, hogy mi is meghalunk Krisztussal. A vízbõl való elõjövetelünk viszont azt jelenti és eredményezi, hogy Krisztusban újra élünk, aminthogy ~5 sem maradt a halálban, hanem feltámadt. Ez az élet azonban nem lehet többé a bûn élete, mivelhogy elõbb a bûn megöletett bennünk s mi is meghaltunk számára, hanem ez az élet a megigazulás és szentség új élete. Így lettünk eggyé Krisztussal, hogy halálának és feltámadásának ereje egyképpen miénk legyen és gyümölcsöt is teremjünk, mivel Reá kereszteltettünk meg.

Jézus, e világ bûnéért 
Ki meghalni eljövél
S tévelygõ nemünk üdvéért 
Önként áldozat levél;
Te, ki kész valál ontni vért 
Ádám romlott fiaiért: 
Kérlek halálod ára
Rajtam ne vesszen kárba.

A fenti igék az evangélikus bibliaolvasó Útmutatóból származnak.

Lelki útravalónk az Északi Egyházkerület lelkészei által szerkesztett IgeIdő c. kötetből való.