Aki szétszórta Izráelt, össze is gyûjti, és õrzi, mint pásztor a nyáját. (Jer 31,10b)

Az Isten ajándékai és elhívása visszavonhatatlanok. (Róm 11,29)

Olvasmányok: Mt 27,50-54 és Ézs 4,2-6

November 28.
Jézus mondta: "Akkor hasonló lesz a mennyek országa a tíz szûzhöz, akik fogták lámpásukat, és kimentek a võlegény fogadására. Öt közülük balga volt, öt pedig okos. A balgák ugyanis, amikor magukhoz vették lámpásukat, nem vittek magukkal olajat, az okosok viszont lámpásukkal együtt olajat is vittek korsóikban. Mivel pedig a võlegény késett, mindnyájan elálmosodtak, és elaludtak. Éjfélkor aztán kiáltás hangzott: Íme, a võlegény! Jöjjetek a fogadására! Ekkor felébredtek a szüzek mind, és rendbe hozták lámpásukat. A balgák így szóltak az okosakhoz: Adjatok nekünk az olajotokból, mert lámpásunk kialszik. Az okosak így válaszoltak: Hátha nem lesz elég nekünk is meg nektek is: menjetek inkább a kereskedõkhöz, és vegyetek magatoknak. Amíg azok távol voltak vásárolni, megjött a võlegény, és akik készen voltak, bementek vele a menyegzõre. Azután bezárták az ajtót. Késõbb megérkezett a többi szûz is, és így szóltak: Uram, uram, nyiss ajtót nekünk! Õ azonban így válaszolt: Bizony mondom nektek, nem ismerlek titeket." (Mt 25,1-12)

Jézus példázataiban az ünnepi vacsora általában arra utal, hogy Isten mindenkit magához hív. A menyegzõ pedig azt az örömhírt jelenti, hogy már elkezdõdött az üdvösség ideje, s a võlegény jelen van Jézus személyében (Mt 9,14-15). Urunk földi életében személyesen, azóta pedig szolgái által hívogatott a menyegzõre. Annak kiteljesedése a võlegény dicsõségben való eljövetele alkalmával történik. Ezt az idõt várja a menyasszony, a gyülekezet, melyet most a tíz szûz ábrázol. A szüzek, a nyoszolyólányok szokás szerint este kimentek a falu határába, s az érkezõ võlegényt onnan kísérték a lakodalmas házba.
A tíz szûzbõl öt okos volt, öt pedig balga. Az okosok számítottak a võlegény késésére, vittek magukkal olajat, a balgák pedig felkészületlenek voltak. Mind a tízen Krisztus népének, a gyülekezetnek tagjai voltak, mind a tízen várták a võlegényt. Az öt okos úgy élt, hogy Jézus eljövendõ országa egész életét meghatározta, s ez tetteiken meglátszott. Az öt balga számára pedig hitük ellenére nem voltak fontosak Jézus követésének velejárói. Az öt okos Jézusban bízott, az öt balgát pedig a Jézushoz való laza kötõdés elbizakodottá és könnyelmûvé tette.
A bezárt ajtó nem gonoszokat zárt ki. A võlegény érkezésekor már nem lehet bocsánatot kérni azoktól, akiktõl nem kértünk, sem megbocsátani azoknak, akiknek nem bocsátottunk meg. Az öt balga az ajtó elõtt már nem tudja pótolni mindazt, amit egy életen át elmulasztott, a hitbõl fakadó szeretetet, az egész élet szolgálatát!

Uram!
Köszönöm, hogy még idejében figyelmeztetsz. Segíts nekem, hogy a benned vetett hitembõl emberség és minden ember iránti szeretetet fakadjon, most is, egészen eljöveteled napjáig. Ámen.

A fenti igék az evangélikus bibliaolvasó Útmutatóból származnak.

Lelki útravalónk Luther Márton: Jer, örvendjünk, keresztyének! c. könyvéből való.