Ki irányította az Úr lelkét, ki volt tanácsadója, aki oktatta? (Ézs 40,13)

Krisztus mondja: "Én vagyok az Alfa és az Ómega, az elsõ és az utolsó, a kezdet és a vég." (Jel 22,13)

Olvasmányok: Mt 21,1-9 és Róm 13,8-12(13-14)

Lekció:Róm 13,11-14 Jer 23,5-8 .

Igehirdetési ige:Mt 21,1-9

November 30.
Ekkor elbocsátotta a sokaságot, és bement a házba, tanítványai pedig ezzel a kéréssel fordultak hozzá: "Magyarázd meg nekünk a szántóföld konkolyáról szóló példázatot." Õ pedig így válaszolt nekik: "Az, aki a jó magot veti, az Emberfia, a szántóföld a világ, a jó mag a mennyek országának fiai, a konkoly a gonosz fiai, az ellenség, aki elvetette a konkolyt, az ördög; az aratás a világ vége, az aratók pedig az angyalok. Ahogyan tehát a konkolyt összegyûjtik és megégetik, úgy lesz a világ végén. Az Emberfia elküldi angyalait, és összegyûjtenek országából minden botránkozást okozót és gonosztevõt, és a tüzes kemencébe dobják õket: ott lesz majd sírás és fogcsikorgatás. Akkor majd az igazak fénylenek Atyjuk országában, mint a nap. Akinek van füle, hallja!" (Mt 13,36-43)

A példázatban és annak magyarázatában Jézus ismételten kijelenti, hogy az ítélet kizárólagosan isteni jog. A Teremtõt illeti meg, s azt, akire ezt a jogot az Isten átruházta, az Emberfiát. Természetesen arról a Jézusról van szó, aki "a mi vétkeink miatt kapott sebeket" (Ézs 53,5), s aki nemcsak az eljövendõ Bíró, de védõügyvédünk is: mennybemenetele óta közbenjár értünk az Atya trónjánál.
Jézus ítél tehát felettünk. Az, aki életünk során igéjével és saját példájával olyan sokszor leleplezett és megszégyenített hamisságunk és beképzeltségünk miatt. Az, aki elõtt megismertük igazi valónkat, s aki megbocsátó jósággal emelt fel minket összetörtségünkbõl. Az a Jézus ítél, akit elsõ alkalommal nem azért küldött el Isten "a világba, hogy elítélje a világot, hanem hogy üdvözüljön a világ általa", aki a benne hívõket az ítéletben felmenti, aki viszont nem hisz, az már elítélte önmagát (Jn 3,17-18).
Az aratás utáni válogatás az angyalok dolga lesz, s ahogy Jézus idejében megszokták, a kévébe kötött gyom és a dudva tüzelõként szolgál majd. Az utolsó ítélet elutasítja azokat, akik életük során elutasították Jézus hívását. Az igazak, az életükben Krisztust követõk és benne hívõk pedig az Atya országába kerülnek.

"Urunk Jézus Krisztus!
Te úgy biztattál minket a Miatyánkban, hogy bátran imádkozhatjuk: Jöjjön el a Te országod! Segíts hát abban, hogy ezért szorgalmasan könyörögjünk, ezzel együtt szilárdan higgyük is, hogy végül mi is eljutunk abba a dicsõségbe. Add meg nekünk azt is, hogy megváltatásunk és dicsõséged örvendetes napja hamar jöhessen el, azután pedig mindent megtapasztalhassunk abból, amit most igédben hallunk, és amiben itt hiszünk." Ámen. (Luther imádsága)

A fenti igék az evangélikus bibliaolvasó Útmutatóból származnak.

Lelki útravalónk Luther Márton: Jer, örvendjünk, keresztyének! c. könyvéből való.