Az Úr intõ szava határozott, bölccsé teszi az együgyût. (Zsolt 19,8b)

Nagy félelem vett erõt a pásztorokon. Az angyal pedig ezt mondta nekik: "Ne féljetek, mert íme, hirdetek nektek nagy örömet, amely az egész nép öröme lesz: Üdvözítõ született ma nektek." (Lk 2,9-11)

Olvasmányok: Mt 1,(1-17)18-21(22-25) és Róm 1,1-7

Lekció:Zsid 1,1-6 Ézs 9,1-6 .

Igehirdetési ige:Mt 1,20b-23

December 24. - Karácsonyeste
[Mária] megszülte elsõszülött fiát. Bepólyálta, és a jászolba fektette [...]. (Lk 2,7)

Jézus világra jöttében tulajdonképpen nincsen semmi rendkívüli, ellenkezõleg: a körülmények az átlagosnál egyszerûbbek, szánalmasan szegényesek. A szülõk úton vannak, otthonuktól távol, a színhely egy összetákolt vagy barlangszerû istálló, a szükséges meleget legfeljebb az állatok párája szolgáltatta. Ki tudja, Józsefen kívül volt-e a tapasztalatlan Máriának segítsége, s a szülés után jutott-e erõt adó táplálék?
Mai karácsonyainkon gazdagon van terítve az asztal, csillog a karácsonyfa, alatta ajándékok bõsége, a meghitt családi fészek szeretteinket öleli magába. Mindnyájan méltatlankodnánk, sõt fel is háborodnánk, ha egyszer egy esztendõben, s talán éppen karácsony szent estéjén ilyen "betlehemi" körülmények közé juttatna minket az Isten.
Pedig éppen neki tetszett így. Így akarta. Ez is része annak, hogy Jézus, az Isten egyszülött Fia valóságos emberré lett. Az emberi sorsok közül pedig a legnehezebbet választotta: egy megvetett, sokat üldözött nép körében, a római világbirodalom által leigázott országban, elszegényedett család tagjaként vette fel a halandó emberi létet.
Jézus születésével az Isten felmagasztalta, kitüntette az emberi életet. Ha sorsunk nehéz, adjon erõt, hogy Jézus is ezt a sorsot élte! Ha életünket túlságosan profánnak, Istentõl távolinak érezzük, tudjuk meg: Jézus élete megszenteli életünket. Mindennapjaink is az Istenéi. S nehézségeket hordozva, betegség terhe alatt, sõt a halál árnyékában is teljes életet élhetünk, mert Jézus embernek született. Magára vette a legnehezebb emberi életet, ezzel segít nekünk is megszeretni sorsunkat.
A jászolban a Kisded, a ma született Jézus. Egészen olyan, amilyennek mi születtünk. És mégis más: Õ a Messiás. A mindnyájunkért megszületett Krisztus!

Uram!
Köszönöm neked születésed ünnepét, a karácsonyestének örömét, csendjét, békességét. Köszönöm azokat, akik egykor széppé tették ezt az estét, de már nincsenek közöttünk. Légy áldott értük!
Segíts, hogy családom tagjainak az elkészített ajándékokon túl is adni tudjak: pislákoló hitem melegét, beléd vetett reménységem fényét, tõled kapott szeretetem erejét. Légy áldott szeretteimért!
És legfõképpen légy áldott azért, hogy te vagy karácsony legdrágább ajándéka! Nekem is, az enyéimnek is. Ámen.

A fenti igék az evangélikus bibliaolvasó Útmutatóból származnak.

Lelki útravalónk Luther Márton: Jer, örvendjünk, keresztyének! c. könyvéből való.