2014. június 15. – Szentháromság vasárnapja

Abban az időben Jézus ezt mondta Nikodémusnak: Úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta oda, hogy mindaz, aki benne hisz, el ne vesszen, hanem örök élete legyen. Isten nem azért küldte Fiát a világba, hogy elítélje a világot, hanem hogy általa üdvözüljön a világ. Aki hisz benne, az nem esik ítélet alá, de aki nem hisz, az már ítéletet vont magára, mert nem hitt Isten egyszülött Fiában.

Jn 3,16-18

Elmélkedés:

Kapcsolatunk a Szentháromsággal
Hitünk szerint egy Isten van, aki három személy: az Atya, a Fiú és a Szentlélek. Ezt a hitigazságot ünnepeljük a mai napon. A Szentháromság létezéséről, azaz arról, hogy az egyetlen Istenben három személy van, a kinyilatkoztatásból tudunk. Ennek az igazságnak, hittitoknak a megismerése nem az emberi értelemnek köszönhető. Nem állíthatjuk, hogy annyira okosak és bölcsek vagyunk, hogy erre a magunk értelmével rájöttünk, hanem maga Isten nyilatkoztatta ki számunkra, illetve ő mutatkozik meg úgy az üdvtörténetben az emberiség számára, hogy három személyben létezik.
Nyilvános működése idején Jézus azt tanította, hogy Isten Atya, azaz nem csak a világ teremtő ura és gondviselője, hanem Atya is. Isten Atya a Fiúhoz való viszonyában, s ugyanígy Jézus is az Atyához való viszonyában Fiú. Kettejük kapcsolatáról így beszél a mi Urunk: „Senki sem ismeri a Fiút, csak az Atya, és senki sem ismeri az Atyát, csak a Fiú, és az, akinek a Fiú ki akarja nyilatkoztatni” (Mt 11,27). Jézus azért jött el a világba, hogy megismertesse velünk az igaz Istent. Szent Pál apostol szavai szerint „ő a láthatatlan Atya képmása” (Kol 1,15), akinek személyén keresztül megismerjük az Istent.
Ugyanakkor Jézus azt is tanította, hogy Isten minden ember Atyja. Bátorította tanítványait, hogy imádságukban Atyaként szólítsák meg Istent. Hallatlan újdonság ez! Isten nem a végtelen távolságban, az ember számára elérhetetlen messzeségben él, akinek semmi köze az emberekhez, hanem Atyánk ő, aki gyermekeinek tekint minket.
A második isteni személyt az ő földi életéből, elsősorban a kereszthalál és a feltámadás húsvéti eseményéből ismerjük meg. A hitvallásban ezt mondjuk: a Fiú „az Atyától született a világ kezdete előtt. Valóságos Isten a valóságos Istentől, született, de nem teremtmény, az Atyával egylényegű és minden általa lett.” A Fiú, aki öröktől fogva Isten, időbeli létezést vállalt, emberré lett, a láthatatlan Isten látható alakban jelent meg személyében. Jézus meghalt értünk és feltámadt, hogy minket megváltson és üdvözítsen. A Fiúisten számunkra az Atyához vezető út és ő visz át bennünket az örökkévalóságba.
Jézus az utolsó vacsorán és mennybemenetele előtt megígéri, hogy elküldi majd a Vigasztaló Szentlelket. A harmadik isteni személy, a Szentlélek egyrészt Jézustól személyesen, másrészt az Atyától a Fiú nevében küldetik el pünkösd napján az apostolokhoz. Az Úr ígéretének megfelelően jelen van az Egyházban, jelen van köztünk és bennünk. A hitvallás szerint a Szentlélek Urunk és éltetőnk, „aki az Atyától és a Fiútól származik. Ő szólt a próféták szavával.”
Milyen kapcsolatban vagyunk a Szentháromsággal? Isten meghív minden embert, hogy közösségben éljünk ővele. E közösségünk a keresztség felvételekor jön létre, amelyet az Atya és a Fiú és a Szentlélek nevében kapunk. Megkeresztelésünktől kezdve az Atya gyermekei, a Fiú testvérei és a Szentlélek temploma vagyunk. Ahogyan a három isteni személy egymás közti kapcsolatának a szeretet az alapja, ugyanúgy Istennel való kapcsolatunknak is. Az Atya, a Fiú és a Szentlélek egymás iránti szeretete nem zárul be, hanem kitárul az ember felé. Jézus ezt mondja a mai evangélium szerint: „Úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta oda, hogy mindaz, aki benne hisz, el ne vesszen, hanem örök élete legyen” (Jn 3,16). Az Isten képmására teremtett ember nyitott a szeretetre, képes elfogadni és viszonozni azt.
© Horváth István Sándor

Imádság:

Urunk, Istenünk! A Szentháromság titkához, belső életed titkához nem csak elméleti módon közeledhetünk, hanem a szeretet jelenlétének felfedezése útján is. Segíts minket, hogy észrevegyük szereteted jeleit a világban és személyes életünkben! Segíts minket, hogy szeretetedre irányítsuk azok figyelmét is, akik nélküled képzelik el életüket és nem gondolnak örök sorsukra, hogy ők is tebenned találják meg életük értelmét és boldogságát!