2014. június 17. – Kedd

Jézus a hegyi beszédben ezt mondta tanítványainak: „Hallottátok, hogy ezt mondták: Szeresd felebarátodat és gyűlöld ellenségedet! Én pedig azt mondom nektek: Szeressétek ellenségeiteket, tegyetek jót azokkal, akik gyűlölnek benneteket, imádkozzatok azokért, akik üldöznek és gyaláznak titeket, hogy gyermekei legyetek mennyei Atyátoknak, aki fölkelti napját jókra és gonoszokra egyaránt, és esőt ad mind az igazaknak, mind a bűnösöknek. Ha ugyanis csak azokat szeretitek, akik titeket szeretnek, ugyan mi lesz a jutalmatok? Nem teszik meg ezt a vámosok is? És ha csak a testvéreiteknek köszöntök, mi az, amivel többet tesztek? Nem teszik meg ezt a pogányok is? Ti legyetek olyan tökéletesek, mint amilyen tökéletes a ti mennyei Atyátok!”

Mt 5,43-48

Elmélkedés:

A tegnapi evangélium tanulsága szerint a szeretet segíti az igazságosság elvének érvényre jutását. Vajon meddig megy el ez a szeretet? Van-e határa? Meddig kell elmennünk a szeretetben? A mai evangéliumi részlet erre ad választ. Jézus az ószövetségi törvényt idézi a szeretettel kapcsolatban, amely a felebarátra és a jóakaróra terjedt ki. A törvény szerint azonban nem kellett szeretni az ellenséget, sőt őt gyűlölni is szabadott. Jézus korának ismert törvényét idézi: „Szeresd felebarátodat és gyűlöld ellenségedet!” Könnyen elfogadható számunkra e parancs ószövetségi eredetű első része (vö. Lev 19,18). A második rész, amely az ellenség gyűlöletéről szól, inkább a kor általános szemléletét tükrözi. Ez a szabály végeredményben legfeljebb puszta igazságosságnak felel meg, de semmiképpen sem annak az isteni szeretetnek, amelyre Jézus bátorít minket.
A gyűlölet helyett Jézus az új elvet így fogalmazza meg: „Szeressétek ellenségeiteket!” (Mt 5,44). Az általa javasolt szeretet tehát nem áll meg a felebarátnál, hanem jóval tovább megy. Az ellenfelet, a rosszakarót is szeretnünk kell, hogy ne az emberi könyörtelenség, hanem az Istentől tanult irgalmasság győzhessen. Itt értjük meg, hogy az irgalmasságon, a megbocsátáson van a hangsúly, mert az nem képes szeretni embertársát, aki nem tud megbocsátani neki. Egyedül a szeretetből fakadó megbocsátás következetes gyakorlása képes legyőzni a rosszindulatot.
© Horváth István Sándor

Imádság:

Irgalmas Uram, jóságos Uram, bátorságot adtál, hogy megérezzem: neked szükséged van rám. Adj erőt, hogy szeretni tudjam a társadalom kivetettjeit, úgy, ahogyan te szeretsz engem. Add, hogy megértsük: neked szükséged van ránk, és nekünk is szükségünk van egymásra!