Isten Műhelyében

Napi Ige és Gondolat

8 éve | Sályi Tiborné Erzsike | 0 hozzászólás

2016-08-18

„Szeresd az Urat, a te Istenedet, és tartsd meg mindenkor, amit ő elrendelt: rendelkezéseit, döntéseit és parancsolatait! Ti már ismeritek, nem úgy mint fiaitok, akik nem ismerik, mert nem látták Isteneteknek, az Úrnak a fenyítését, nagyságát, erős kezét és kinyújtott karját, azokat a jeleket és cselekedeteket, amelyeket Egyiptomban vitt véghez Egyiptom királyán, a fáraón és egész országán; és hogy mit tett Egyiptom haderejével, lovaival és harci kocsijaival, hogyan árasztotta rájuk a Vörös-tenger vizét, amikor üldöztek benneteket, és hogyan veszítette el őket az Úr mindmáig; és hogy mit tett veletek a pusztában, míg el nem érkeztetek erre a helyre; mit tett Dátánnal és Abirámmal, Rúben fiának, Eiábnak a fiaival, amikor feltátotta száját a föld, és elnyelte őket házuk népével, sátraikkal és minden jószágukkal együtt, ami az övék volt egész Izraelben. Ti a saját szemetekkel láttátok az Úrnak valamennyi nagy tettét, amelyet véghez vitt." (5Mózes 11,1-7)

Minden családban megvan a hagyománya a régi családi történetek, olykor már legendává érett és szépült történetek felelevenítésének. Emlékszel, amikor… Ilyenkor együtt idézzük fel a régmúltnak az emlékezésre méltó történéseit, vagy a fiatalabb korosztályba tartozó gyermekek számára is igyekszünk érdekessé tenni ezeket az emlékeket. Ők pedig joggal mondják – vagy a tisztelet okán csak gondolják: megint nosztalgiáznak az öregek. És amikor kiesnek, eltűnnek mellőlünk ezek az öregek, a család nagy öregjei, nosztalgikusan szép színezetet kapnak ezek az egykor volt, talán nem is volt történetek. De szépen tudott mesélni! Szinte csillogott a szeme, amikor gondolatban újraélte…Mózes visszaemlékezése is ilyen személyes, érzelmekkel gazdag, szinte látni lehet a csillogó tekintetet, ahogyan mesél. Az Egyiptomból való kiszabadulásról, a pusztában való évtizedek küzdelmes voltáról. S hogy mitől különleges a visszaemlékezése? Attól, hogy nem hagyja ki a történetekből az Úr személyét. Nem csak sztorizgat, de hitvallásként minden esemény, minden emlék, minden múltbeli történet Isten nevével kezdődik, hozzá kötődik!Milyen más, mennyivel gazdagabb így emlékezni!A közelmúltban egy szinte ismeretlen fiatalasszonnyal váltottam néhány mondatot, és ujjongott a szívem, amikor meghallottam szájából a megfogalmazást: én tudom, hogy engem szeret a jó Isten! Tudom, hogy mindig Ő segített meg! Hogy ajándékként kaptam Tőle a gyermekeimet! Sokat küzdöttünk a megélhetésért, de mindig megsegített a jó Atya!Így is lehet emlékezni! Bizonyságtételként! /Gyallai Henrietta/A nap gondolata:Megpróbáltatások, akadályok, nehézségek és nem egyszer a csüggedésre késztető körülmények azok, amelyek a hit táplálékát képezik.

Címkék: buzdító ige minden napra