Isten Műhelyében

Napi Ige és Gondolat

7 éve | Sályi Tiborné Erzsike | 0 hozzászólás

2016-08-20

Emlékezz és emlékeztess! III.

„Szeresd az Urat, a te Istenedet, és tartsd meg mindenkor, amit ő elrendelt: rendelkezéseit, döntéseit és parancsolatait! Ti már ismeritek, nem úgy mint fiaitok, akik nem ismerik, mert nem látták Isteneteknek, az Úrnak a fenyítését, nagyságát, erős kezét és kinyújtott karját, azokat a jeleket és cselekedeteket, amelyeket Egyiptomban vitt véghez Egyiptom királyán, a fáraón és egész országán; és hogy mit tett Egyiptom haderejével, lovaival és harci kocsijaival, hogyan árasztotta rájuk a Vörös-tenger vizét, amikor üldöztek benneteket, és hogyan veszítette el őket az Úr mindmáig; és hogy mit tett veletek a pusztában, míg el nem érkeztetek erre a helyre; mit tett Dátánnal és Abirámmal, Rúben fiának, Eiábnak a fiaival, amikor feltátotta száját a föld, és elnyelte őket házuk népével, sátraikkal és minden jószágukkal együtt, ami az övék volt egész Izraelben. Ti a saját szemetekkel láttátok az Úrnak valamennyi nagy tettét, amelyet véghez vitt." (5Mózes 11,1-7)

Elég volt a pusztában való vándorlás 40 éve, hogy a közös emlékezetből kihulljék az Istennel való mindennapi élet tapasztalata, Isten tiszteletének hétközi megélése. Az újonnan, a pusztában született új nemzedék számára már idegen gondolat, ismeretlen tapasztalat volt, hogy mit jelent az élet ügyes-bajos dolgaiban az Isten imádatát megélni. 40 évig vándoroltak a pusztában, annak a speciális törvényszerűségivel, azt élték normális mederként. Honnan is tudhatták volna, hogyan kell egy merőben másfajta életforma, egy letelepedett életmód konkrét helyzeteiben a hitet megélni? Honnan tudhatták volna? Hát azoktól, akik még ezt megélték, akik erre még emlékeztek, akik erről még mesélni tudtak, akik ezt még fontosnak tartották, hogy elmeséljék!Érthető hát az ígéret földjének határán Mózes félelme és intése: emlékezzetek! Ha beléptek a vágyott földre, ha minden elcsendesül körülöttetek, ha megtapasztaljátok a letelepedett életnek biztonságát és kiszámíthatóságát – akkor se felejtsetek el Istenre hagyatkozni! Mózes félelmében ott látható már a materialista gondolkodás gyökere: miért kellene nekem Istenre hagyatkoznom, ha én is meg tudom teremteni a megélhetésemet? Emlékezz, hogy megpróbáltatásaid küzdelmes napjaiban hogyan vezetett az Úr! Jótéteményét el ne feledd, sikereidben meg ne tagadd nevét!Elég volt magyarságunk történelmében is néhány évtizednyi istenellenes, egyházellenes propaganda, hogy a közös lelkületből, emlékezetből, műveltségből, intelligenciából kihulljék az istentisztelet alapvető lényege.40 év borzasztó nagy idő tud lenni, gyökeres változásokat élhetünk meg egy nemzedéknyi idő alatt. Gondoljunk csak az elmúlt évszázad utolsó évtizedeire: az űrkutatás, az orvostudomány, a telekommunikáció terén robbanásszerűen törtek be újítások, melyek az egész világ arculatját átformálták.De 40 év alatt olyan ideológiai, lelkületbéli változások is végbe mennek, melyek alapjaiban törölhetnek kollektív tudatunkból hitet, eszméket, elveket. Kihullhat beszédünkből az Isten tisztelete, elveszhet vasárnapjainkból annak szentsége. Marad egy szekularizált, lebutított, kivéreztetett váz, a hálás szív örvendezése nélkül, Isten és ember tisztelete nélkül.Emlékezz és emlékeztess a mindenható Isten gondviselésére, nevének tiszteletére! /Gyallai Henrietta/A nap gondolata:A gyertya csak akkor lesz valóban gyertya, ha meggyújtják. Azelőtt csak faggyú és kanóc volt.

Címkék: buzdító ige minden napra