Isten Műhelyében

Napi Ige és Gondolat

8 éve | Sályi Tiborné Erzsike | 0 hozzászólás

2015. április 30., csütörtök

2015-04-30

Isten azonban azt mondta neki: Bolond, még ez éjjel elkérik tőled a lelkedet, kié lesz akkor mindaz, amit felhalmoztál? Így jár az, aki magának gyűjt, és nem Isten szerint gazdag. (Lukács 12,20-21)

A példázatban szereplő embert magunk előtt látva, bizony elcsodálkozhatunk, hogy így földi kincseinket szorongatva mi is Isten szemében milyen szánalmasak, szegények, üresek és becsapottak vagyunk. Ó, mennyire eltorzult az értékrendszerünk és az értéknek hitt féltett kincseink mennyire csak hitványságok az örökkévalókhoz képest. Ennek az embernek tulajdonképpen anyagi javak tekintetében mindene megvolt s úgy tűnt, hogy egyenesben van az élete is: bő termés, busás anyagi haszon, kényelem stb. Mégis szerencsétlen ez az ember, mert valami nincs rendben az értelmével, lelke kényelméről beszél ugyan, de anélkül, hogy valóban törődne is a lelkével. A kiábrándító valóság azonban az, hogy nincs már lehetősége anyagi javait élvezni, mert közben véget ért az élete. Őt már nem a nagy földi terveinek megvalósítása vagy az élet kényelmének élvezése várja, hanem a végső elszámoltatás.
Tulajdonképpen a baj forrása a hibás életszemléletében, a kapzsiságban keresendő: -Nem volt hite: Istent tökéletesen kihagyta minden számításából. -Nem volt szíve: Csak kapni tudott, mindent csak önmagának akart. -Nem volt lelki látása: Csak a földi kincseket látta, melyek elvakították. -Nem volt perspektívája: Csak ebben a földi életben tudott gondolkodni.
Manapság is, aki nem Isten szerint gazdag, az bármikor hasonló helyzetbe kerülhet. Ezért ez az eset számunkra is tanulságos, figyelmeztető jellegű üzeneteket hordoz. Sajnos hitetlenül mi is így nézünk ki és ilyen magunknak valók vagyunk. De mit is jelent Isten szerint gazdagnak lenni:
Mennyei kincseket, elavulhatatlan értékeket gyűjteni: Jézus Krisztus által megismerhetjük azt, hogy mi kedves az Úrnak. Ő naponta megtölti életünket gazdagon, békességgel és szeretettel koronáz meg és lelki ajándékokkal ruház fel. Az Úr arra is figyelmeztet minket, hogy talentumainkkal helyesen gazdálkodjunk és adjuk tovább azt, amit Isten szent kegyelemből kaptunk:

„Adni kell, adni, mindent odaadni: Munkát, erőt, életet, pénzt, ruhát és kenyeret, Könnyet, mosolyt, simogatást, jószándékot, jóakarást, Imádságot, egészséget, melegséget élő hitet. Odaadni akárkinek a legelső nincstelennek. Szeretetet adni - adni s érte semmit sem kívánni." - Kalkuttai Teréz anya

(Trenycsényi László) A nap gondolata:

Isten országában nincs kényszeradó. (Spurgeon)

Címkék: buzdító ige minden napra