Isten Műhelyében

Napi Ige és Gondolat.

6 éve | Sályi Tiborné Erzsike | 0 hozzászólás

Számolj Vele és számíthatsz Rá! 1.

„Bízzál az Úrban teljes szívből, és ne a magad eszére támaszkodj! Minden utadon gondolj rá, és ő egyengetni fogja ösvényeidet." (Péld 3,5-6)

Igénk arról szól, hogy ne a magunk eszére támaszkodjunk. De hiszen egy ember nem pontosan attól megfontolt, felelősségteljes és előrelátó, hogy racionálisan gondolkodik, igyekszik mindent pontosan kiszámolni, a kockázati arányokat felmérni, minden eshetőségre felkészülni? Ha egy új dolog előtt állunk, nagyon fontos a meggondolás és a felelősségtudat. De az élet jóval bonyolultabb annál, mint hogy kiszámítható legyen. Nem kell nagy élettapasztalat, sem túlzott pesszimizmus ahhoz, hogy felismerjük a Jeremiás próféta által írt igazságot: „Tudom, Uram, hogy az ember nem ura élete útjának, és a rajta járó nem maga irányítja lépteit!" (Jer 10,23) Tény, hogy az élet körülményei hatalmasabbak nálunk. Megtehetjük, ami rajtunk múlik, tele lehetünk tervekkel, de ezek egy pillanat alatt halomra dőlhetnek. Alapjában véve kiszolgáltatottak vagyunk.
Mit tehetünk ez ellen? Megtehetjük, hogy nem veszünk róla tudomást, lelkesedéssel telve dacolunk a sorssal, hogy majd én azért is megmutatom, ki vagyok! De ez csak a következő sorscsapásig működik. Megtehetjük azt is, hogy kiábrándultan várjuk a ránk zúduló balszerencse sorozatot, már nem várunk semmi jót az élettől, nincsenek álmaink.

Igénk egy harmadik alternatívát kínál: „Bízzál az Úrban teljes szívből." Mit jelent ez? Tudatosan lemondok életem irányításáról. És nem azért, mert rájövök, hogy úgysem az én kezemben van, hanem mert bízom abban, hogy az Ő kezében van biztonságban. Most is kiszolgáltatott vagyok, de már nem a sorsnak, nem a véletlennek, hanem Őneki. És tudom, hogy Ő nagyobb mindannál, ami csak érhet engem. Most is vannak terveim és álmaim, de igyekszem, hogy az Urat ne hagyjam ki a számításaimból. Úgy szeretnék tovább indulni, hogy hitem valóság legyen, ami meghatározza az életemet, a döntéseimet, a terveimet, a tanulásomat, és ne csak üres spekuláció legyen, ami nem kötelez semmire. (Prókai Árpád)

A nap gondolata:

Mérd le legalább hetenként egyszer Isten előtt, hogy vajon az általa felállított mértékhez igazodik-e az életed? Pál ahhoz a zenészhez hasonlít, aki nem a hallgatóság tetszésével, hanem karmesterének helyeslésével törődik. Meg kell tanulnom mindent alárendelni ennek a fő törekvésnek! Istennek éppen annyit érek a nyilvánosság előtt is, mint a csendes magányban. Az a fő törekvésem, hogy tetszését megnyerjem és kedves legyek neki? Ha ennél kisebb dologra irányul, mindegy hogy milyen nemes dolognak látszik is, igyekezetem tévút.

Címkék: