Önuralom„Minden igyekezetetekkel törekedjetek arra, hogy a hitetekben mutassátok meg az igaz emberséget, az igaz emberségben ismeretet, az ismeretben önuralmat, az önuralomban állhatatosságot…” (2Péter 1:5–6)

Ha hiszel Krisztusban, akkor abban a pillanatban, amikor imádságban kéred, már tiéd az üdvösség. Az önuralommal azonban ez nem így működik. Igen, imádkoznunk kell érte, de ahogyan Péter írja: „minden igyekezetetekkel törekedjetek arra, hogy a hitetekben mutassátok meg az… önuralmat…” Ez csak akkor valósul meg, ha „minden igyekezettel” naponta gyakorolod. Az élet három területen fog próbára tenni:

1) Az indulataidban. A körülményeid nem kifogások a robbanékony természetre. A Bibliában azt olvassuk, hogy „többet ér a türelmes ember a hősnél, és az indulatán uralkodó annál, aki várost hódít” (Példabeszédek 16:32). Ha nem tudsz uralkodni indulataidon, akkor az emberek nem fognak tisztelni és nem fognak bízni benned.

2) Az idődben. Az élet időből áll, és az elpazarolt idő valójában elpazarolt élet. Idő kell a kapcsolatok építéséhez, a készségek elsajátításához, jelentőségteljes tettek elvégzéséhez, célok eléréséhez és tervek véghezviteléhez. Ha rosszul gazdálkodunk az életünkkel, az legtöbbször annak az eredménye, hogy rosszul gazdálkodtunk az időnkkel.

3) A beszédedben. A Biblia azt mondja: „Beszédetek legyen mindenkor kedves…” (Kolossé 4:6). Minden nap új lehetőséget biztosít arra, hogy önuralmat gyakorolj a nyelved fölött – bölcsen teszed, ha kihasználod ezt a lehetőséget! Ha mindenképpen meg kell szólalnod, engedd, hogy ez a szentírási alapelv irányítsa mondandódat: „Beszédetek legyen mindenkor kedves, sóval fűszerezett, hogy így mindenkinek helyesen tudjatok felelni”(Kolossé 4:6). Akkor élhetsz jó lelkiismerettel, ha azt teszed, ami helyes, nem azt, amihez kedved van. A mai ige számodra ez: „minden igyekezeteddel” uralkodj indulataidon, idődön és beszédeden!