Gedeon vendége
(Bírák 6. fejezet)

Izrael fiai gonoszul cselekedtek megint az Úr szeme láttára, és azért az Úr a midiániták kezébe adta őket hét esztendőre. Izrael fiai a midiánitáktól való félelmükben barlangokat, rejtekhelyeket készítettek, erődítményeket építettek a hegyekben. Mert, ha Izrael vetett, a midiániták rájuk törtek, elpusztították a föld termését, és nem hagytak meg sem ökröt, sem juhot, sem szamarat. Csapatostul jöttek, mint a sáskák, sem nekik, sem tevéiknek nem volt száma, és ellepték mind az egész földet. És Izraelnek nem maradt élelme semmi. Amikor pedig Izrael fiai az Úrhoz kiáltottak, prófétát küldött hozzájuk, és ő azt mondta nekik: - Azt mondja az Úr, Izrael Istene: én vezettelek ki benneteket Egyiptomból, én hoztalak ki a szolgálat házából, én mentelek meg benneteket az egyiptombeliek kezéből és minden nyomorgatóitok kezéből, és én adtam nektek ezt a földet. És azt mondtam nektek: ne legyenek nektek idegen isteneitek énelőttem, de ti nem hallgattatok szómra. Ezt mondja az Úr. És eljött az Úr angyala, és leült Gedeon cserfája alatt; Gedeon pedig éppen búzát csépelt pajtájában, hogy megmentse a midiániták elől. És azt mondta az Úr angyala Gedeonnak: - Az Úr veled, erős férfiú! Gedeon pedig így szólt: - Kérlek, uram, ha velünk van az Úr, miért ért bennünket mindez? Hol vannak az Ő csodái, amelyekről atyáink beszéltek nekünk? Hát nem az Úr hozott ki minket Egyiptomból? Most pedig elhagyott minket, és a midiániták kezére adott. Az angyal pedig így szólt hozzá: - Menj el, és erőnek erejével te megszabadítod Izraelt a midiániták kezéből. Gedeon pedig így válaszolt: - Kérlek, uram, miképpen szabadíthatnám én meg Izraelt? Az én nemzetségem a legszegényebb Manasséban, és én vagyok a legkisebb fia atyámnak. Az angyal azt felelte neki: - Én veled leszek, és úgy megvered Midiánt, mintha egyetlen ember volna. Ámen!