A szombat története az évszázadokon át
„A  világon  majdnem  minden  egyház  a  szent  titkot  (az  Úrvacsorát),  illetve  szent
összejöveteleit  szombaton  tartja  minden  héten.” Socrates,  Ecclesiastical  History,
VII/289.
„Majd  Ábrahám  lelki  utódai  (a  keresztények)  a  Jordán  túloldalán  levõ  Pellába
menekültek,  ahol,  miután  biztos  menedéket  találtak,  szolgálhatták  Mesterüket  és
megtarthatták az Õ szombatját.”  Eusebius: Ecclesiastical History, III/5. fejezet.
„Az  elsõ  keresztények  komolyan  tisztelték  a  szombatot,  és  azt  imádkozással  és
igehallgatással töltötték… Ezt a gyakorlatot az apostoloktól vették át, ahogyan ez az erre
vonatkozó versekbõl is kitûnik.”  D.T.H. Morer: Church of England - Dialogues ont he
Lord's Day, (London, 1701), 189.
„Még Krisztus után 225-ben is léteztek hatalmas szombattartó püspökségek a keleti
egyházban, Palesztinától kezdve Indiáig…”  Mingana, Early Spread of Christianity, X/460.
„A milánói egyházban – úgy tûnik – különösen tisztelték a szombatot. Nem azért, mert
a keleti egyházak, vagy bármely más egyház hajlamos lett volna a judaizmusra, hanem
mert szombaton jöttek össze Jézusnak, a szombat Urának magasztalására” Dr. Peter
Heylyn, History of the Sabbath, (London, 1636), 73-74.
„Az Abesszíniában (Etiópia) levõ egyház több, mint 17 évszázadon át a szombatot
ünnepelte meg, mint a negyedik parancsolat szent napját.”  Ambrose de Morbius
„Szent  Ambrus,  a  híres  milánói  püspök  elmesélte,  hogy  Milánóban  szombatot
ünnepelt,  Rómában  pedig  vasárnapot.  Így  keletkezett  az  a  mondás,  hogy  'amikor
Rómában vagy, tedd azt, amit a rómaiak'.”  Heylyn,  History of the Sabbath
Perzsia, Kr.u. 335-375-ig: „Õk (a keresztények) megvetik a mi napistenünket. Nemde
Zarathusztra, szent hitünk alapítója vezette be a vasárnapot (a Nap napját) ezer évvel
ezelõtt  a  Nap  tiszteletére,  és  cserélte  fel  vele  az  ószövetségi  szombatot?  S  ezek  a
keresztények mégis a szombatot ünneplik.”  O’Leary, The Syriac Chuch and Fathers, 83-84.
„Az apostolok korától kezdve egészen a 364. évi zsinatig folytatódott a zsidó szombat
megünneplése, amit sok szerzõ is bizonyítani tud; erre példa a zsinat dekrétuma, amit e
gyakorlat ellen hozott.”  John Ley, Sunday and Sabbath, (London, 1604).
„Szent  Ágoston,  akinek  a  bizonyságtétele  azért  olyan  jelentõségteljes,  mivel  nagy
tisztelõje volt a vasárnapnak, rámutatott arra, hogy a (hetedik napi) szombatot az õ
idejében  'a  keresztény  világ  legnagyobb  részében  megtartották'.”  Nicene  and  PostNicene Fathers, 1. kiadás, I/353-354.
„Egészen  az  ötödik  századig  folytatódott  a  zsidó  szombat  megünneplése.”  Lyman
Coleman, Ancien History Exemplified, 527.
II. század
I. század
III. század
IV. század
V. század
„Kr.u.  411-ben  Mingana,  a  keleti  egyházak  vezetõje  Kínában  kijelölt  egy  érseket.
Ezekben  az  egyházakban  a  hetedik  napot  ünnepelték.”  J.F.  Coltheart,  The  Sabbath
through the Centuries, 11.
„Ez utóbbi esetben a Skót Egyház mintha ahhoz a szokáshoz tartaná magát, amelynek
gyökerei  a  korai  ír  szerzetesekig  vezetnek  vissza,  akik  a  szombatot  tartották
ünnepnapnak, amelyen tartózkodtak minden munkától.”  W.T. Skene, Adamnan's Life of
St. Columba, (1874), 96.
„Úgy látszik, az elsõ századokban a skóciai és az írországi kelta gyülekezetekben a
szombat  nyugalomnapként  való  megünneplése  volt  a  szokás.  Szó  szerint
engedelmeskedtek  a  4.  parancsolatnak,  és  a  hét  hetedik  napját  tartották
ünnepnapnak.”  J.C. Moffat, Church in Scotland, 140.
I. Gergely, római pápa kijelentése Kr.u. 604-bõl: „A római polgároknak: Az a hír jutott
hozzám,  hogy  bizonyos  –  elferdült  elméjû  –  emberek  kiforgatott  tudományt
terjesztenek  közöttetek,  amely  ellenkezik  a  szent  hittel,  megtiltva,  hogy  bármit
tegyetek  szombatnapon.  Minek  is  nevezhetném  õket,  hacsak  nem  az  Antikrisztus
prédikátorainak?”  I. Gergely levelei, 13:1.
India, Kína, Perzsia, stb. „A hetedik napi szombat tisztelete nagyon elterjedt volt és
sokáig megmaradt a keleti egyházakban és Indiában, a Szent Tamás hívek körében, akik
soha  nem  álltak  semmilyen  kapcsolatban  Rómával.  Ez  a  gyakorlat  azokban  a
közösségekben is megmaradt, amelyek elszakadtak Rómától a khalkédóni (chalcedoni)
zsinat után, nevezetesen az abesszinek, jakobiták, marioniták és az örmények körében.”
New Herzog Encyclopaedia of Religious Knowledge, „Nestorians”
„A  hetedik  napon  szívünk  megtisztítása  és  a  bûneink  alól  való  feloldozás  után
áldozatot mutatunk be. Ez a vallás tökéletes, kiváló és ragyogó elveivel megvilágítja a
sötétséget.”  Shina, (Kr. u. 781), The Monument
„I. Miklós pápa a IX. században egy írást küldött a bolgár uralkodónak, amelyben arról
értesíti,  hogy  vasárnap  kell  tartózkodni  a  munkától,  nem  szombaton.  A  görögkeleti
egyház  feje  megsértõdve  a  pápaság  beavatkozása  miatt,  a  pápát  kiközösítette.”
Wilkinson. PH.D., Truth Triumphant, 232.
„A nesztoriánusok nem esznek disznóhúst és a szombatot ünneplik. Nem hisznek a
gyónásban, sem a tisztítótûzben.” New Herzog Encyclopaedia of Religious Knowledge,
„Nestorians”
„Margit, Skócia királynõje megkísérelte kiirtani Szent Columba követõit, mindazokat,
akik a vasárnap helyett a hetedik napi szombatot ünnepelték.”  Barnett, Margaret of
Scotland: Queen and Saint, 97.
VII. század
VI. század
VIII. század
IX. század
X. század
XI. század
2
1054-ben, a görög és a latin egyház szétválásakor feljegyezték: „A szombat tisztelése,
ahogy mindenki tudja, heves viták tárgya a görögök és a latinok között.” J. M. Neale, A
History of the Holy Eastern Church, I/731. old.
„Szombattartók  nyomára  bukkantunk  a  XII.  században,  Lombardiában.”  Strong's
Encyclopaedia, I/660.
A valdensekrõl 1120-ban a következõket jegyezték fel: „A szombatünneplés… elõírt
dolog.”  Blair, History of the Waldenses, I/220.
Franciaország:  „Pierre  de  Bruys  húsz  éven  keresztül  terjesztette  befolyását  DélFranciaországban. Különösen az istentisztelet napját hangsúlyozta, amelyet abban az
idõben a brit szigetek kelta egyházai, a pálisták és a keleti egyházak is elismertek, ez
pedig a negyedik parancsolatbeli hetedik nap.”  Coltheart, 18.
„Törvény a szombatünneplõk ellen, Toulouse-i zsinat, 1229; 3. Kánon: A különbözõ
kerületek urai alaposan kutassák át a villákat, házakat és erdõket, és rombolják le az
eretnekek búvóhelyeit. 14. Kánon: Az laiukus hívõk nem birtokolhatnak könyveket sem
az Ó-, sem az Újtestamentumból.”  Hefele, 5. 981-982.
 „A  pálisták  (Paulicians),  a  petróbuziánok  (Petrobusians),  a  passzazsérok
(Passaginians), a valdensek és az insabatosok (Insabbatati) nagy európai hitközösségek
voltak, amelyek egészen 1250-ig a szombatot ünnepelték.”  Coltheart, 19.
„1310-ben, kétszáz évvel Luther tézisei elõtt, a morvaországi atyafiak a cseh lakosság
egynegyedét  alkották,  és  kapcsolatban  álltak  a  valdensekkel,  akik  Ausztriában,
Lombardiában, Csehországban, Észak-Németországban, Türingiában, Brandenburgban
és Morvaországban voltak jelen. Erasmus kijelentette, hogy a csehországi valdensek
szigorúan  ragaszkodtak  a  hetediknapi  szombat megünnepléséhez.”  Robert  Cox,  The
Literature of the Sabbath Question, II/201-202.
Norvégia: „Még a papok is arra ösztönözték a hívõket, hogy a szombatot ünnepeljék
vasárnap helyett.”  Theological Periodicals for the Evangelical Church in Norway, I/184.
„Erasmus arról tanúskodik, hogy 1500-ig az említett csehországi hívõk nemcsak hogy
lelkiismeretesen  megtartották  a  hetedik  napi  szombatot,  hanem  szombatosoknak
kezdték hívni õket.”  Cox, i.m.
Norvégia,  –  Katolikus Tartományi Tanács, 1435-ben Bergenben: „Úgy értesültünk,
hogy bizonyos emberek a királyság különbözõ kerületeiben elfogadták és megtartják a
szombatot. Szigorúan tilos – a szent egyházi törvény alapján – egyszer s mindenkorra, a
pápa, a püspökök és a bíborosok által elõ nem írt ünnepek megtartása. A szombat
megünneplése  ezek  után  semmilyen  körülmények  között  nem  engedhetõ  meg,  és
csakis  az  egyháztörvény  elõírásai  szerint  lehet  eljárni.  Ezért  azt  tanácsolom  Isten
barátainak itt, Norvégiában, akik engedelmesek kívánnak maradni a szent egyházhoz,
hagyják  el  ezt  a  gonosz  szombatünneplést;  a  többieknek  pedig  szigorú
egyházbüntetések  mellett  megtiltom,  hogy  megünnepeljék  a  szombatot.”  Dip.
Norveg., VII/397..
XIII. század
XII. század
XIV. század
XV. század
3
Norvégia,  1544:  „Néhányan  közületek,  a  figyelmeztetések  ellenére,  megtartják  a
szombatot. Ezeket szigorúan meg kell bünteti. Annak, akit rajtakapnak, hogy szombatot
ünnepel, tíz márka büntetést kell fizetnie.”  N. Krag és S. Stephanius, History of King
Christian the Third.
Liechtenstein: „A szombatosok azt tanítják, hogy a szombatot kell megtartani. Azt
mondják, hogy a vasárnap – mint heti istentiszteleti nap – pápai kitalálás.”  Wolfgang
Capito, Refutation of the Sabbath, (1590)
India: „Francis Xavier, a híres jezsuita támogatta az indiai Goa városban megalakult
inkvizíciót (1560) abban, hogy vizsgálja meg 'a zsidó eredetû szombatünneplés bûnét.”
Adeney, The Greek and Eastern Chuches, 527-528.
Abesszínia (Etiópia): Az etióp legátustól, a lisszaboni udvarból, 1534: „Nem a zsidók
utánzásáért, hanem a Krisztusnak való engedelmességbõl és az Õ szent apostolainak
példája után mi ezt a napot (a szombatot) tiszteljük.”  Gedde's Chuch History of Ethiopia,
87-88.
„Angliában,  a  XVII.  és  a  XVIII.  században  körülbelül  száz  olyan  független  egyház
virágzott,  amely  szombatot  ünnepelt.”  Dr.  Brian  W.  Ball,  The  Seventh  Day  Men  -
Sabbatarians and Sabbatarianism in England and Wales 1600-1800, Carendon Press,
Oxfprd University, (1994).
Németország: „Tennhardt von Nuremberg szigorúan ragaszkodik a szombat tanához,
mivel ez is a Tízparancsolat része.”  J.A. Bengel, Leben und Wirken, 597.
„Mielõtt még Zinzendorf és a morvaországiak Betlehemben (Pennsylvania) elkezdték
ünnepelni  a  szombatot,  már  volt  egy  kis  német  közösség,  amely  Pennsylvaniában
szombatot ünnepelt.”  Rupp, History of the Religious Denominations in the U.S., 109-123.
„Az  abbesszínek  és  még  sok  európai,  különösen  Romániában,  Csehországban,
Morvaországban,  Hollandiában  és  Németországban  továbbra  is  megtartotta  a
szombatot. Ahol a római egyház a szombatünneplõkkel szemben fölényben volt, ott a
szombatosoktól elvették vagyonukat, büntetéseket róttak ki rájuk, börtönbe zárták, sõt
ki is végezték õket.”  Coltheart, 26.
Kína:  „Amikor  megkérdezték  a  tajpengieket,  miért  ünneplik  a  szombatot,  azt
válaszolták, hogy azért, mert a Biblia így tanítja, ezen kívül az õseik is a szombatot
tartották az istentisztelet napjának.”  A Critical History of Sabbath and Sunday
„Látjuk tehát, hogyan teljesedik a Dániel 7,25 jövendölése a kis szarvról (pápaság),
amely véli, hogy 'megváltoztatja az idõt és a törvényt'. Ez alapján számomra úgy tûnik,
hogy mindenki, aki a hét elsõ napját tartja a nyugalom napjának, a pápai vasárnap
tisztelõje,  és  Isten  szombatjának  megszegõje.”  T.M.  Preble,  American  Seventh-Day
Baptist, (1845, Február 13.)
Több tízmillió keresztény tartja világszerte a szombatot