Tartsd kordában a haragodat! „Ha haragusztok is, ne vétkezzetek” (Efezus 4:26)

A féktelen harag olyan, mintha beugranál az autódba, felpörgetnéd a motort, és csak túl későn jönnél rá, hogy a fék nem működik. A Biblia azt mondja: „Ha haragusztok is, ne vétkezzetek: a nap ne menjen le a ti haragotokkal, helyet se adjatok az ördögnek!” (Efezus 4:26–27). Érted? A féktelen harag ajtót nyit a sátánnak – és onnan csak lefelé vezet az út! Ezért mielőtt még valami olyat mondanál, amit később megbánsz, de nem tudsz visszavonni, kérdezd meg magadtól:
1) Megéri az, ha most kidühöngöm magam, a hosszú távú következményeket? A Biblia azt mondja: „A higgadt válasz elhárítja az indulatot, de a bántó beszéd haragot támaszt” (Példabeszédek 15:1). Ha kirobbansz, azzal azt kockáztatod, hogy előadod a legkitűnőbb szónoklatot, amit aztán egész életedben bánni fogsz. A harag természeténél fogva elősegíti a túlzásokat, és rávesz, hogy olyan dolgokat mondj, amit nem tudsz visszaszívni. Még jóval azután is, hogy továbbléptél, az éles szavak megőrzik erejüket, továbbra is sebeznek és szétválasztanak.
2) Tényleg megéri más embereket is belerángatni? A harag elkerülhetetlenül kihat a körülötted lévőkre is, mert az ember természetéből adódóan valakinek az oldalára áll, még ha számára nincs is tétje a dolognak. Általában azért vonunk be másokat, hogy ezzel tápláljuk egónkat és igazoljuk helytelen viselkedésünket. Ne tedd ezt!
3) Helyénvaló a haragom? A tudatlanság és igazságtalanság miatt érzett harag mindig fejlődéshez vezet. De könnyen előfordul, hogy apró dolgokat, például meggondolatlan megjegyzéseket vagy fura gyerekeket túlreagálunk. Ahhoz, hogy a harag egészséges eredményt hozzon, mérlegelni kell, és építőnek kell lennie. Pál azt mondja: „a test törekvése halál, a Lélek törekvése pedig élet és békesség” (Róma 8:6). A lényeg a kontroll: a megfontolt, visszafogott válasz a krisztusi reakció. Ez mindig győz.