Napi Ige és gondolat

Isten Igéjének rövid, gyakorlati magyarázata naponta, kiegészülve egy bölcs gondolattal és egy imádsággal.

Mert sokat vétkezünk mindnyájan: de ha valaki beszédében nem vétkezik, az tökéletes ember, meg tudja fékezni az egész testét. (Jakab 3:2)

Mai Igénkhez, íme, egy történet:

Egyszer egy békétlen szívű asszony, miután nem bírta elviselni, hogy a falu kiközösítette, szomorúan ment fel a község melletti dombon álló templomhoz, hogy elsírja bánatát a lelkésznek. 

Kint a virágoskertben találta a lelkészt és rögtön meg is kérdezte: Mondd meg nekem, miért nem szeretnek engem az emberek?

A lelkész, aki ismerte az asszonyt és annak áskálódó, kellemetlen természetét és éles nyelvét, felvett egy elhervadt virágot a földről. Az elnyílt virág koronája helyén már csak kis fehér szárnyas magvak ültek. Fújjál rá - mondta az asszonynak.

Az asszony ráfújt és a könnyű kis magvak szétrepültek a levegőben, majd lassan lehullottak a földre. Most légy szíves, szedd össze ezeket a magvakat. - Nem tudom - válaszolta az asszony. Már nem látszanak, és ki tudja, hova hullottak?

Igen - mondta a lelkész -, ki tudja hova hullottak. Azokat a szavakat éppen így nem tudod összeszedni, amiket szétszórtál az emberek között. Ott fekszenek, ahova hullottak, és kikelnek majd, éppen úgy, mint ezek a magocskák.

Fogd meg ezt a követ és hajítsd el - mondta neki a férfi. Az asszony zavartan megtette. Lehetett hallani, amint a kő zörögve gurul lefelé a domboldalon, nekicsapódik más köveknek és lehuppan a földre.

- Most hozd vissza. - Ezt nem tudom - mondta az asszony -, hol találnám meg azt a követ a sok törmelék között? Nos, éppen így nem tudod visszahozni valakinek a reménységét sem, amit a te szennyes szavaiddal tönkretettél.

Törd le ezt a hajtás innen a fenyőről - parancsolta a férfi. Az asszony most már gépiesen engedelmeskedett. - Most tedd vissza rá megint, ahogy volt. - De ez már igazán képtelenség! - tört ki az asszony. Igen - mondta a férfi -, ez képtelenség! Ugyanígy nem tudod visszaadni valakinek a sarjadó hitét, a másokban való bizalmát, amit a te botránkoztató, bomlasztó szavaiddal eltörtél.

Határozd el, hogy nem dobálsz tovább köveket másokra, és nem töröd le mások kedvét panaszkodásoddal!

***

A nap gondolata:

Fordítsunk több időt az Isten dicsőítésére, és kevesebbet az emberek ócsárlására.

***

Imádság:

Uram! Szavaimmal olykor török-zúzok, ártok másoknak. Nem szeretnék ilyennek maradni. Munkálkodj bennem és taníts hallgatni, ha már jót szólni képtelen vagyok. De taníts arra is, hogy beszédem kedves, sóval fűszerezett legyen. Ez ugyanis hasznára van másoknak. Ámen