Uram, Istenem! Sok csodás tervet vittél véghez értünk, nincs hozzád fogható. (Zsolt 40,6a)

Valóban nagy a kegyességnek a titka: aki megjelent testben, igaznak bizonyult lélekben, megjelent az angyaloknak, hirdették a pogányok között, hittek benne a világon, felvitetett dicsõségben. (1Tim 3,16)

Olvasmányok: Lk 12,42-48 és 1Krón 16,1-22

Augusztus 23.
Akkor mondta el Isten mindezeket az igéket: "Én, az Úr, vagyok a te Istened [...]. Emlékezzél meg a nyugalom napjáról, és szenteld meg azt! Hat napon át dolgozz, és végezd mindenféle munkádat! De a hetedik nap a te Istenednek, az Úrnak nyugalomnapja. Semmiféle munkát ne végezz azon, se te, se fiad, se leányod, se szolgád, se szolgálód, se állatod, se a kapuidon belül tartózkodó jövevény. Mert hat nap alatt alkotta meg az Úr az eget, a földet, a tengert és mindent, ami azokban van, a hetedik napon pedig megpihent. Azért megáldotta és megszentelte az Úr a nyugalom napját." (2Móz 20,1-2.8-11)

A nyugalom napja a heti ünnepnapunk. Az Ószövetségben a hét hetedik napja, mert a teremtéstörténet és Urunk fenti parancsolata szerint a hatnapos teremtés után a Teremtõ maga is megpihent. Az elsõ keresztyének a heti ünnepet a hét elsõ napjára, a vasárnapra tették át. Ennek oka az volt, hogy Jézus vasárnap támadt fel.
Ünnepelni kétféle módon tudunk. Ünnepelünk azzal is, ha nem dolgozunk. Az ünnep a heti pihenõnap. Ez is az Isten akaratából következik, aki nagyon jól tudja, hogy kimerítõ testi vagy szellemi munkát végzõ embereknek szükségük van pihenésre és felüdülésre. Amennyire lehetséges, szabaddá kell tennünk tehát a nyugalom napját, melyen erõt gyûjthetünk a következõ hét feladatai számára. Izrael népén kívül ismeretlen volt a hatnapos munkahét és a heti ünnep. Ennek a ritmikus rendnek az áldását rajtuk keresztül ismerte meg az egész világ. Bár próbálkozások voltak, ennél jobbat még találtak ki.
Természetesen az ünnep megszentelése nem merülhet ki a pihenéssel. Akkor szenteljük meg az Isten napját, ha szentnek tartjuk. Luther hangsúlyozza, hogy Isten azt a napot szentnek teremtette, és azt akarja, hogy nekünk is szent legyen. Az ünnepet azzal szenteljük meg, ha egy részét családunk tagjaival együtt a gyülekezet közösségében töltjük, velük együtt hallgatjuk és tanuljuk az Isten igéjét. Hiszen ott, ahol sokan vagy akár kevesen együtt vagyunk Jézusunk nevében, ott van õ maga is közöttünk!
Mennyi áldást és ajándékot tartogat nekünk Urunk az õ napjának megszentelése során! Balga az az ember, aki közönybõl, aggodalmaskodásból vagy hitetlenség miatt elhanyagolja a gyülekezet közösségét, nem él az Isten igéjével, és megveti szentségét. Eldobja magától az Isten szeretettel kínált ajándékát, a vele való közösséget!

Uram!

Add, szívem mindig örüljön, Hogy lássam, mily szent törvényed,
Hogy házadba mehetek. És megismerjem ösvényed.
Lelkem igédbõl épüljön, Boldog, ki azt követi.
S okuljon, ha tévedek. (EÉ 285,2)Ámen.

A fenti igék az evangélikus bibliaolvasó Útmutatóból származnak.

Lelki útravalónk Luther Márton: Jer, örvendjünk, keresztyének! c. könyvéből való.