Jézustól tanult imádság (2)
„Járuljunk tehát bizalommal a kegyelem trónusához, hogy irgalmat nyerjünk, és kegyelmet találjunk, amikor segítségre van szükségünk.” (Zsidók 4:16)
Amikor így imádkozol: „Mi Atyánk…”, ez meghatározza minden más kapcsolatodat is az életben.
a) Meghatározza az anyagi világgal való kapcsolatodat. Ha Isten az Atyád, nem egy idegen vagy, hanem a világegyetem áldásainak örököse (ld. Zsoltárok 24:1). A világ szerinti értékítélettől azonban óvakodj! „Ne szeressétek a világot, se azt, ami a világban van. Ha valaki szereti a világot, abban nincs meg az Atya szeretete.” (1János 2:15). Semmi sem foglalhatja el Isten helyét!
b) Meghatározza másokkal való kapcsolatodat. Körülötted mindenki Isten teremtménye, ezért el kell fogadnod, szeretned és értékelned kell őket. Isten azt parancsolta, hogy úgy szeressük felebarátainkat, mint magunkat, tekintet nélkül bőrszínre, hitvallásra vagy más különbségre. Nem azért vagyunk, hogy versenyezzünk velük vagy uralomra törekedjünk felettük kihasználva őket saját kedvünkre.
c) Meghatározza önmagaddal való kapcsolatodat. Isten azt mondja, hogy ő a te Atyád; micsoda alapot ad ez az önértékeléshez! Bármit mondtak is rád, vagy bármit tettek is veled a múltban, amitől alkalmatlannak vagy kisebbrendűnek érzed magad, mégis felemelt fővel járhatsz. Nem egy senki vagy, ha egyszer Isten a gyermekének nevez.
d) Meghatározza Istennel való kapcsolatodat. Jézussal való kapcsolatod miatt az Atya szeret és elfogad (ld. Efezus 1:4–6). Ugyanúgy szeret, ugyanúgy elfogad, ahogyan Jézust! „Akik pedig befogadták, azokat felhatalmazta arra, hogy Isten gyermekeivé legyenek; mindazokat, akik hisznek az ő nevében” (János 1:12). Nem kell többé félelemmel közeledned hozzá. Bizalommal fordulhatsz hozzá, és elveheted, amit ő olyan készségesen ad. Vedd a kegyelmet, fogadd el a segítséget! „Járuljunk tehát bizalommal a kegyelem trónusához, hogy irgalmat nyerjünk, és kegyelmet találjunk, amikor segítségre van szükségünk.” (Zsidók 4:16).