Én alkottam nagy erõvel és kinyújtott karral a földet meg a földön élõ embereket és állatokat, és annak adom, akinek én jónak látom. (Jer 27,5)

Méltó vagy, Urunk és Istenünk, hogy tied legyen a dicsõség, a tisztesség és a hatalom, mert te teremtettél mindent, és minden a te akaratodból lett és teremtetett. (Jel 4,11)

Olvasmányok: Mk 13,30-37 és Jel 21,1-8

November 15.
Jézus mondta: "Hasonló a mennyek országa a tengerbe vetett kerítõhálóhoz is, amely mindenféle halfajtát összegyûjt. Amikor megtelik, kivonják a partra, és leülve a jókat edényekbe gyûjtik, a hitványakat pedig kidobják. Így lesz a világ végén is: eljönnek az angyalok, és kiválogatják a gonoszokat az igazak közül, és a tüzes kemencébe dobják õket, ott lesz majd sírás és fogcsikorgatás." (Mt 13,47-50)

A tengerbe vetett kerítõháló mindenféle halat begyûjt. A missziói parancs alapján végzett s Jézus Krisztusról szóló igehirdetés pedig gyülekezetbe gyûjti a már megérintett vagy csupán érdeklõdõ embereket. Urunk "emberhalászai" nem válogathatnak. Egyetlen céljuk az, hogy minél többen kerüljenek bele a hálóba.
Amíg el nem jön az utolsó ítélet ideje, a háló a tengerben van. A válogatásnak még nincs itt az ideje! Nem is próbálhatjuk siettetni az idõpontját. Késhet, hiszen "késik a võlegény" - a tíz szûzrõl szóló példázat szerint (Mt 25,1-13). De ne is számítsunk a gazda késésére, gondoljunk a gonosz szolga esetére (Mt 24,45-51). Az ítélet ideje az Isten kezében van!
Pedig egy-egy közösségben mindig vannak serénykedõk, akik a maguk igazságát hirdetve magukhoz akarják ragadni az ítélkezés jogát. Ki akarják zárni az oda nem valókat, s idõ elõtt szeretnék megvalósítani a "tiszta gyülekezetet". Az ilyen elsietett válogatás, az Isten országának önkényes, e földi megvalósítása lerövidítené a kegyelmi idõt, akadályozná Krisztus munkáját. Õ pedig nem tétlen, hanem a ma "alkalmatlannak" ítéltek között szeretetével tevékenykedik. S miért kegyetlen bárki akkor, amikor az Isten még kegyelmes? Az az Isten, aki "nem késlekedik [...], hanem türelmes hozzátok, mert nem akarja, hogy némelyek elvesszenek, hanem azt, hogy mindenki megtérjen" (2Pt 3,9).
Akik pedig "siettetik Isten napjának eljövetelét" (2Pt 3,12), azok türelmetlenségükkel nemcsak a megtérés elõtt állók lehetõségét rabolják el, de teljességgel illetéktelenek is. "Más dolgába", sõt az Isten dolgába avatkoznak! (2Pt 4,15) Az ítélet Urunk joga! A szétválasztást a világ végén az õ rendelésébõl angyalok végzik. A hálónak a partra való kivonása után az õ dolguk a válogatás. Ebbe - hála Istennek! - sem akkor, sem ma senki nem szólhat bele! Isten szolgái sem, az egyházi bíróságok sem, de a megcsontosodott régi kegyesek vagy a frissen megtértek sem!

Uram!
Bocsásd meg elhamarkodott ítéleteimet, melyekkel ellened és felebarátaim ellen vétettem. Bocsásd meg, hogy ilyenkor más mértékkel mértem magamnak és más mértékkel testvéreimnek. Ne engedd, hogy illetéktelen ítélkezésemért bûnhõdnöm kelljen! Ámen.

A fenti igék az evangélikus bibliaolvasó Útmutatóból származnak.

Lelki útravalónk Luther Márton: Jer, örvendjünk, keresztyének! c. könyvéből való.