TARTSD MEG A PARANCSOLATOT
"Boldogok azok, akik megtartják az Ő parancsolatait, hogy joguk legyen az életnek fájához és bemehessenek a kapukon a városba."
(Jel. 22,15.)

A harc előttünk áll. Egyedüli biztonságunk most, hogy egyek legyünk Krisztussal Istenben. Törekednünk kell arra, hogy bemenjünk a szoros kapun. Azonban ez a kapu nem fordul könnyen a sarkain. Kétkedő jellemű embereket nem bocsát be. Most kell küzdenünk örök életünkért oly komolysággal, amely arányban áll az előttünk levő jutalom értékével. Nem pénz, földiek, tisztség, hanem a krisztusi jellem birtoklása nyitja meg az Éden kapuit. Nem méltóság; nem szellemi képességek nyerik meg számunkra a halhatatlanság koronáját. Csak a szelidek és alázatosak nyerik el ezen adományt, akik Istent tették mindenükké...
Egyedül a Mindenható munkája az, hogy az embert újjáteremtse, világosságot hozzon ki a sötétségből, szeretetet az ellenségeskedésből, szentséget a tisztátalanságból. A Mindenható a mi beleegyezésünkkel életünket teljessé teszi Krisztusban és tökéletessé teszi jellemünket, ami az örökkévalóság tudománya.
Micsoda tisztelet illeti Krisztust! Minden kényszer és erőszak alkalmazása nélkül beolvasztja az ember akaratát Isten akaratába. Ez az összes igazi tudományok tudománya, mert általa hatalmas változás megy végbe gondolkodásunkban és jellemünkben - amelynek végbe kell menni mindazok életében, akik be akarnak menni Isten városának kapuin. /Letter 155,../
Akkor Isten parancsolatának megtartói halhatatlan életerőt lélegeznek be az élet fája alatt. A bűntelen világok lakói a gyönyörű szép Éden-kertben szemlélni fogják a végtelen korszakokon át a teremtés csodálatos művének mintáját, amelyet nem érintett a bűn átka, amilyenné az egész föld lehetett volna, ha az ember az engedelmessége által betöltötte volna a Teremtő dicső tervét. /PP. 62./