De mikor az igazságról, az önmegtartóztatásról és a jövendõ ítéletrõl kezdett (Pál) beszélni, Félix megrémülve ezt mondta: Most menj el, de mikor alkalmam lesz, magamhoz hívatlak.
(Cselekedetek 24, 25)

Félix helytartó azt remélte, hogy érdekes magyarázatokat hall majd arról a különös hitrõl, melyet Pál képviselt. De a dolgok másként alakultak. Az Ige õt is eltalálta. Pál az igazságról beszélt; Félix pedig a császárnak igazságtalan képviselõje volt. Pál a tiszta, önmegtartóztató életrõl beszélt neki, Félixnek pedig ezen a ponton súlyos bûnei voltak. Végül pedig arról az eljövendõ ítéletrõl volt szó, mely a föld hatalmasait is utoléri. A helytartónak igen melege lett. Lelkiismeretében találva érezte magát. Ez egyébként jó jel, ha az ember még megdöbben. Azt mutatja, hogy még nem keményedett meg egészen. Druzilláról viszont, Félix feleségérõl nem olvassuk, hogy megrémült volna. Kemény és érzéketlen maradt, noha zsidó származása révén ismerte Isten törvényét. Félix - Pál révén - életében elõször került szembe az igazsággal. A kegyelem órája ez az õ számára. Isten még ezt a mélyre süllyedt embert is meg akarja menteni. Az a rémület, amely õt meglepi, elindulás lehetne az üdvösség felé. Csak engednie kellett volna, hogy az igazság tövise hasson és fejet kellett volna hajtania a kárhoztató ítélet elõtt. Akkor Pál a hitben való szabadulás útját is megmutathatta volna neki Jézus Krisztusban. Félix azonban gyorsan félbeszakította a beszélgetést, elhalasztva a döntést. A megtérés kérdésében azonban minden halasztás egyben jóvátehetetlen mulasztás.

Félixnek ma is sok követõje van. Emberek hatásokat kapnak, de elhessegetik azokat. „Ma még nem! Elõször hadd élvezzem ki ifjúságomat, hadd szerezzem meg ezt vagy azt." Ahelyett, hogy megragadnánk az alkalmakat, elmulasztjuk azokat. - Félix intõ példa marad minden idõkben. Nem kelt õ ki hevesen az igazság ellen, de nem is engedte azt közel magához. Mindenféle meggondolásai és kifogásai voltak. De nem is volt könnyû Félixnek, hogy keresztyén legyen. Istennél azonban minden lehetséges és a Jézusban való hit minden akadályon áttör. A meg nem tért ember a keresztyénségben mindig valami megvalósíthatatlant Iát. - Milyen sok emberhez lép oda Jézus legalább egyszer életükben, de hagyják õt továbbmenni.