Aki megtalálja az õ életét, elveszti azt, és aki elveszti az õ életét énérettem, megtalálja azt.
(Máté 10, 39)

Isten országának egyik alaptörvénye ez. Alkalmazására leginkább az üldözések idején kerül sor. Aki meg akarja tartani életét és ezért hitét megtagadja, az elveszíti, de aki az evangéliumért odaadja, az a legteljesebb értelemben mint örök életet megtalálja azt. De van ennek az Igének egy általános alkalmazása is. Mit tartunk életnek? Azokat a javakat és örömöket, amelyeket nyújt? Végy ki az életbõl minden földi jót, jólétet, tisztességet, és máris elveszítette értékét. A világi ember ilyenkor eldobja az életét, nem akar tovább élni, ha már csak nyomorúság, fájdalom és megvetés a sorsa. Aki meg akarja nyerni az igazi életet, oda kell adnia földi életét, világi javaival, megbecsülésével, örömeivel együtt. Ha valaki ezekben az elmúló dolgokban látja az életet és ezekre törekszik, az az ellenkezõjét találja meg annak, amit keres: a vége halál. Önzés uralja az életét, ha pedig az ember önmagának él, elvész. Ezt a bûnös, önzõ életet kell elveszítenünk.

Késznek kell lennünk arra, hogy mindent odaadjunk, a legnemesebb földi javakat és örömöket is. Soha ne mondjad: „Ettõl nem tudok elszakadni! Ezt nem tudom elviselni!" Szakadjunk el mindentõl és engedjük elszakítani magunkat, amikor Isten mélyre vág, csak így találunk rá az igazi életre. Ugye, ez olyan igazság, amitõl megretten a természetünk? De nézd csak meg a másik oldalról is. Nem neked kell lassan megöldökölnöd és megfojtanod vágyaidat, hanem Krisztus veszi el õket. Halála már régen elnyelte az alacsonyrendû, önzõ életet. Bûnné teszi neked a kívánságok uralmát és vágyat ébreszt a Szentlélek uralma alatt folytatott szent élet után. Az Õ élete lesz a te életed. Veszítsd el életedet benne, add át neki azt minden testi vággyal, földi céllal; Õ bevon téged halálába és új életet ajándékoz neked, amit az Isten és emberek iránt való szeretet tölt be. A halál keserû, de Jézus halála lesz a te halálod és ha vele meghalsz, gazdaggá és bolodoggá leszel Isten szeretetében.

Ha Jézusban és Jézussal megnyeri lelkünk az örök életet, akkor a födi élet elveszhet a maga látszat-javaival, gyönyöreivel, tisztességével és megbecsülésével. Nem veszítünk semmit. De mindent elveszítünk, ha szégyelljük Jézushoz és az Õ megvetett tanítványaihoz tartozónak vallani magunkat az emberek elõtt.