Bizony hamar eljövök. Ámen, Jövel, Uram Jézus!
(Jelenések 22, 20)

Hívõ õseink valamikor komolyan és buzgón készültek arra, hogy boldog haláluk legyen. Korunk életvidám nemzedéke, amely csak az ideigvalókban leli örömét, kiveri fejébõl a halálnak még a gondolatát is. De Isten gyermekei Mózessel, Isten emberével együtt így imádkoznak: „Taníts minket úgy számlálni napjainkat, hogy bölcs szívhez jussunk" és ne értelmetlenül éljünk. Számoljunk azzal, hogy életünk rövid, nehogy a legfõbb dolgot elmulasszuk. Legyen gondunk arra, hogy békességben térhessünk haza.

Még sokkal inkább kell hogy betöltse lelkünket Jézus megjelenésének várása és erre a páratlanul örvendetes napra való felkészülés. A régiek az utolsó ítéletre vártak, amit az Úr tart majd, ha eljön. Jézusnak, mint királynak és võlegénynek a visszajövetelével kapcsolatban nemigen volt lelki látásuk. Jézus ezeréves földi királyságáról hallgattak, mert azt a rajongók nemegyszer maguk akarták megvalósítani. Az Úr napja nekik a harag és borzalom napja volt. Valóban az lesz az Úr ellenségeinek a számára és akik megvetik Õt. Akik azonban az Úr Jézushoz ragaszkodnak és menyasszonyi szeretetben összekapcsolódtak vele, azoknak ez a nap a világosság és az öröm napja lesz. Akkor érkezett el a teljes váltságuk. János apostol hallja a nagy sereg hangját, mint „sok víz zúgását és mint erõs mennydörgés zengését, ezt a szózatot: Halleluja! mert uralkodik az Úr, a mi Istenünk, a Mindenható!" (Jel 19. 6). Kezdõdik a felüdülés ideje az Úrnak színétõl (Csel 3, 19).

„Örüljünk és örvendezzünk, adjunk neki dicsõséget, mert eljött a Bárány menyegzõje!" Hazaviszi menyasszonyát az atyai házba. Tagjaival már össze volt kapcsolva, amióta eljegyezte õket és azok egész lelkükkel igent mondtak neki. De csak hitben, lélekben voltak kapcsolatban mennyei võlegényükkel, nem látásban. És most a megromlott földi test átváltozik elmúlhatatlan szépségû, dicsõséges testté. Örökre az Úrnál lehetnek. Elérkezett az ezeréves menyegzõ, a nagy páskaünnep, a minden földi szenvedéstõl, valamint az Istennel ellenséges világ nyomásátol való teljes megváltás (Lk 22, 18). Ne elsõsorban halálunk napjára, hanem erre a nagy, dicsõséges napra, Krisztus megjelenésének napjára tekintsünk és készüljünk fel!