Boldog és szent az, akinek része van az elsõ feltámadásban; ezeken nincs hatalma a második halálnak, hanem az Istennek és Krisztusnak papjai lesznek és uralkodnak vele ezer esztendeig.
(Jel 20, 6)

A papi foglalatosság áldozat és a másokért való irgalmas szolgálatba állás. Isten gyermekei akkor papok, amikor készek mások terhét hordozni. A fõpap szíve fölött hordozta táblára vésve a tizenkét törzs nevét. A papi szívek másokkal törõdnek, mindenekelõtt Isten népe tagjaival, de ezen felül minden emberrel. Irgalmas fõpapjuk, Krisztusnak a szemén át nézik az embereket.

Ha ilyen papi lelkülettel szolgálunk másoknak, akkor bizony terheket kell vállalnunk. Isten gyermekeiben is sok a fogyatékosság, de mennyivel több türelemre és hordozó erõre van szükség a meg nem tért emberekhez. Legkönnyebb dolog túladni a megterhelõ embereken, de a papi szív panasz nélkül hordozza õket. - A papi lelkület nagy fõpapjának, Jézusnak a példája szerint könyörög másokért, és ez a könyörgés önzetlenséget igényel: Akik még önzõ lényüknek élnek, azt mondják: Elég kérnivalóm van a magam számára, nem állhatok oda másokért is! Isten azonban olyan embereket keres, akik odaállnak papi imádságukkal másokért. Isten országa építése tõle magától indul ki. Õ veti meg alapját és viszi beteljesedésre, de beleépíti terveibe a papi lekületû hívõk komoly könyörgéseit is. Annáról, az idõs prófétaasszonyról azt olvassuk: „Szolgált Istennek böjtöléssel és imádsággal éjjel-nappal." Fontos szolgálatot teljesített; Isten ügyét vette a szívére s kitartott az eljövendõ Megváltóért való esedezésben. Így kell kikönyörögnünk az Úr Jézus visszajövetelét is.

Isten papjainak része lesz az elsõ feltámadásban és Krisztussal fognak uralkodni. Nemcsak boldognak mondják õket, hanem mint Isten felszentelt papjainak kibeszélhetetlen öröm lesz a részük ebben a szent szolgálatban. Egészen Istennek szánják oda magukat és teljesen beleolvadnak ebbe a szolgálatba az Õ országáért Közbenjárnak embertársaikért, akik majd az ezeréves birodalom idején élnek a földön. A mennyei seregekkel együtt szakadatlanul odaviszik hálájukat és imádatukat az Atya és a Bárány elé. Papok lesznek ott is, mert már itt a földi életben azok voltak. Krisztussal fognak uralkodni, nem erõszakosan, hanem szelíden (Máté 5, 5). Igyekezzünk arra, hogy ilyen papi emberek legyünk, akik a lelkeken könyörülve önfeláldozóan szolgálnak.