Szomorú dolog,ha valaki valamire alkalmatlan.
Főleg ,ha ez az Úr Jézus követésére vonatkozhat.
Aki megkapta a követést szolgáló kiválasztást,
Az Úr szemében egészen biztos,hogy alkalmas.
De mi képesek vagyunk a szép tervet elrontani,
Az ekevas mellett más dolgokra is koncentrálni.
Olyanokra.amelyek nem viszik előre a szent célt,
A multon elmerengve önző magánügy kis esély!
Koncentráljon az elhívott Isten dolgaira komolyan,
De a környezetével is törődjön el ne hanyagolja!
Mert a hozzánk tartozók se kallódhatnak messze
Az ővelük való törődés az elhivatásunknak része!

Köszönöm,Gyuszi,hogy rávilágítottál a lényegre:
Aki hálás Jézusnak,kap kegyelmet,örök életet!

Előzmény

Természeresen a halottakat temetni el kell,
Nem erről szól amit az írás szívedre helyez.
Azt akarja csak tudomásodra hozni,sulykolni,
Hogy mindennél fontosabb Urunkat szolgálni!
"Temessék el a halottak a halottakat!"-mit jelent?
Aki nem Istené, lélekben halott hiába él,eleven,
Az Isten követésére nem alkalmas,sőt képtelen.
Akinek Jézus azt mondja,hogy "Engem kövess!"
Annak Őt kell szolgálnia,más fontos nem lehet!
Azt a szót,hogy"elöbb" végleg el kell felejtenie!!!

Ezt az írást úgy nevezném,hogy "Isten fájdalma".
Aki a leírtak szerint cselekszik kapcsolata nincs.
Istent egy kivánságteljesítő automatámak tekinti,
S csalódik,ha semmi se akarata szerint történik.
Pedig csalódásra csak az Atyának lenne oka,
Hogy gondoskodásáról megfeledkezik a Fia.
Pedig a jó Atyának az a legfotosabb igénye
Hogy gyermekének ne legyen semmi szüksége!
Amely gyermek mégis szükséget lát,szűkölködik,
Akkor magát okolhatja,mert Atyját sokszor mellőzi.

Köszönöm,Uram,hogy védelmet nyujtasz,
Hogy minden bajomban segítséged ott van!
Én mégis gyarló módon nyugtalan vagyok,
Amikor egy bonyolult hosszú útra indulok!
Most is már 2-kor keltem az elalvástól félve,
De most,hogy a lelki munkámhoz fogtam,
Úgy érzem hogy teljesen megnyugodtam!
Megszünt a feszültség ,lecsesndesültem
A lelkem nem nyugtalan,megnyugodott szépen.
Drága jó Atyám jelenléted,segítséged érzem,
Amiért kimondhatatlan hála tölti el a szívem!
Amen.

De jó volt olvasni ezt a tanuságos történetet!
Nekem,ki pont holnap készülök gxermekemhez.
S bár elméletben oly jól tudom ,hogy Ő velem,
Mégisa fárasztó út miatt feszültség van bennem.
Restellem,mert nem először megyek Pálfára
S minden alkalommal hálás szívvel értem haza!
Bocsánatot kérve sírtam el Atyámnak köszönetem,
Amiért egész nap velünk volt s boldoggá tett!
A Kislányom mosolygós arca sugárzott felém
Mindkettőnknek öröm volt a röpke kis együttlét!
Holnap se lesz másképp,biztos vagyok benne
Kérem a jó Atyám,hogy távolítsa el a félelmem.
Tudom,meg is hallgat,s éjjel nyugodtan alszom
S nagy boldogságban fog telni a holnapi napom!

Követni nem mindenkit érdemes
Van,akinek az útja a káthozatra vezet.
Egyetlen követésre méltó csak Jézus,
Aki megmutatja,hogy melyik járható ut.
Bár ez az út nehéz volt görönggyel teli,
Mégis akadtak odaszánt életű követői.
Ezek az emberek meggyőződtek nyilván
Hogy akit követnek az a legjobb úton jár.
Cselekedetei nem hasonlítanak senkiére
Úgy élt,amint tanított,a papokkal ellentétben.
/ Csak egynek számíthatott érdeklődésére./
Mi nemcsak érdeklődünk,követői is vagyunk
Naponta szolgáljuk,bár néha botladozunk.
De nem adjuk fel,ismerve a harc kimenetelét,
Kik Jézus nyomdokán járnak,azoké a babér!

Sajnos a könyveket nem ismerem,
De sejtem,hogy bennük mi lehet...
Tanács azoknak,kik kísértésbe esnek,
S az ellenséggel számot nem vetnek...

"És monda Simonnak Jézus: Ne félj, mostantól fogva embereket fogsz."
Ezt Jézus mondta, és meg is bízta vele a tanítványokat. Akkor és most is ez a feladat.
De az ellenség is ezt teszi! Ő is halássza a lelkeket. Erre is vigyázni kell!!!!
Ébernek kell lenni!

A krisztuskövetés fő jellemzője az engedelmesség,
Amit mindig megelőz az hogy az ember magábanéz..
Ha magunkbanézünk akkor meglátjuk méltatlanságunk,
Még arra se vagyunk méltók,hogy Jézusra rápillantsunk!
Péter szavaival mi is tiltakozhatnánk,kérve távolmaradást
De Jézusunk azért jött,hogy megvalósítsa a találkozást !
Aki pedig találkozik Jézussal,nem marad többé ugyanaz,
Lelkében megjelenik a vágy hogy hasonlíthasson Hozzája.
Félelemmel,önmagunkban nem bízva megpróbálkozunk,
De az Úr bátorító szava "Ne félj,csak higgy!"olyan erőtadó!
Szelíd bekéredzkedését,ha meghalljuk,sőt be is bocsájtjuk
Az Általa történő boldog újjászületést is megtapasztalhatjuk!

Jézus minden parancsára engedelmeskedni kell!
Péter ,a makacs indulatos példát mutatott ebben.
Hogyan állunk mi a rögtöni engedelmességgel?
Kérek-e gondolkodási időt,hogy kis időt nyerjek?
Vagy kételkedés,bizalmatlanság uralkodik el rajtunk?
Akkor a hitünkkel nagy baj van,szófogadatlankodunk.,
A Mindenség Urában megrendül addigi bizalmunk.
De ha valóban elszántuk magunkat Jézus követésére,
A bizalmatlanság és engedetlenség szóba nem jöhet.
Azzal se törődjünk,ha hitünkért gúny tárgyává leszünk,
Hű Mesterünket is kigúnyolták,de nem adta fel értünk
Kitartóan vitte a kereszjét,azért,hogy általa élhessünk!

Ebben a napi Áhitatban olvasottak is lényegesek,
Életünk hajójával kell beeveznünk a mély vizekre!
Naponta kapunk feladatokat Istentől de csak kérve,
Mert Ő példát ad nekünk parancsolgatást mellőzve!
Nem töri be szívünk ajtaját,azért,hogy betérhessen,
Csak szelíden kopogtat,azért hogy nekünk segítsen.
Higgyük el,tanácsaira mindig nagy szükségünk lenne.
Nem véletlenül kér bennünket,hogy evezzünk a mélyre.
A felszinen sok minden elkerüli a szétszórt figyelmünket
De a mélység csendje elgondokoztatásra késztet minket.
Felszinre jönnek a múltban elkövetett rossz döntéseink,
Amelyeket jóvátennünk már nem tudunk,csak fájlalhatunk.
Jézus kérését meghallva naponta tartsunk önvizsgálatot
S hibáinkból okuljunk,hogy ne legyen kínzó bűntudatunk!

A legtöbb ember tele van panasszal
Mindig csak rosszat,bajt tapasztal!
Élete "hálójában"sok a sikeretelenség,
Mert a hitéletében ott a gyengülés!
A léttel kapcsolatos problémáit nézi,
A segítséget a jó Istentől nem kéri!
Makacs önteltséggel önkiszolgáló,
Ezért olyan kudarcos és búrahajló!
Számolni kellene a Mindenhatóval
Aki kész minden bajunk orvoslására!
De ehhez nélkülözhetetlen a kapcsolat
Mindig együtt lenni lélekben Urunkkal!

"Szenved,töretik azért,hogy a bűnös ne ítéltessen!
Fel tudjuk-e fogni ezt a meg nem érdemelt kegyet,?
Tudjuk-e a keresztre emelni bűnbánón szemünket?"
És érezzük, átéljük az ő kínjait? Harcát?
És fel tudjuk fogni hogy értünk történt minden?
És ez egy ajándék nekünk?
Eltudjuk, el akarjuk fogadni?
Ha igen, akkor tegye meg az, akinek kell az ingyen ajándék, az ingyen kegyelem.
Nincs más lehetőség, nincs más út.
Csak így lehet Istenhez közel kerülni, az Ő családjába tartozni, vele igaz közösségben lenni.
És ez nem is nehéz út!
És ingyen van.
AKARJUK! AKARD! TEDD MEG!
Fogadd el Jézus ingyen kegyelmét.
Add át neki a bűneidet!
Fogadd be az életedbe!
Ennyi az egész.
És örök életed lesz!!!!!!!!

Ma a búza-életünk kerül terítékre
Napmintnap találkozhatunk véle!
Kemény a búza nem könnyen enged
Töretéséhez biz' kell hozzá a henger!
Mi is sokszor hasonlóképpen őrlődünk,
A sok rossz tulajdonság zúzza életünk!
Ne tépelődjünk,hagyjuk a problémákat,
A gondterheltség terhet rak a vállunkra.
Tegyük minden gondunk az Úr kezébe
Ahogy megigérte átveszi tőlünk szépen!
Alázatosan engedjünk,adjuk át terhünk,
Megtapasztaljuk,hogy szét nem töretünk

"szét nem töri".
Ez a szerencsénk. Mert sokszor amilyenek vagyunk, meg érdemelnénk. De Ő irgalmas, szerető, vígasztaló Isten. Aki tudja mennyit bírunk elviselni.
Legyen hála neki mindenért
"De mi áldjuk az Urat mostantól fogva mindörökké. Dicsérjétek az Urat!."
Zsoltárok könyve:115:18

A kezünket és lábunkat is Istennek kell szánni,
Mert különben lehet velük sok rosszat tenni!
A kezünket inkább használjuk adakozásra
Elkeseredettek cirógatására,vígasztalásra.
A lábunkkal kerüljük a bűnös "görbe utakat"
Válasszuk a "keskeny utat",ne térjünk le róla!
Maradjunk mindig Mesterünk lábnyomában!
Fogadjunk szót a "Kövess engem"parancsnak!
Ha minden szervünket a jóra ,nemesre szánjuk
A kezünkkel,lábunkkal mindig csak használunk
A Mesterünk nyomdokain hűséggel haladunk
Az örök boldogság lesz majd egykor a jutalmunk!

A testünk lámpása ajándékba kapott szemünk
Hogy amit Isten láttatni akar velünk,észrevegyük!
Vegyük észre a sok szenvedő embertársunkat,
A kétségbeesetteket, nyomorúságban kinlódókat.
Ne vonjuk meg tőlük a készséges segítségünket,
Az irgalmas samaritánus példaképünk lehessen!
De amit Isten érdekünkben bűnként tart számon,
Attól tartóztassuk meg a szemünket ne is lásson!
Sok elrettentő példa található a Bibliánk lapjain
Vegyük számba őket,ne akarjuk példájukat követni!
Legyen a szemünk az aminek Teremtőnk szánta,
Mi pedig legyünk gyertyák szépet jót megvilágítva!

Volt már szó a szív és száj odaszánásáról
De még nem szóltunk azok fontosságáról.
Aki a száját és szívét Istennek odaszánja,
Nem fél attól,hogy fájdalmat szerez másnak.
De akit a másik Úr felügyelhet,irányíthat,
Az semmi irgalmasságra nem számíthat!
Van aki két Urat próbál egyszerre szolgálni
Azok a kétszívüek,kell tőlük bizony tartani!
Veszélyes állapotot idéznek mindig elő
Nem lehet tudni,hogy honnan ered az erő.
A sátáni befolyás csak ártalmunkra lehet,
Akit Jézus oltalmaz áldásban részesülhet!

Ma a nyelvvel foglalkozott az Áhitat,
Kicsiny,fontos szervünknek állítja!
Sok mindenre képes a nyelvünk,
De főleg szükséges,ha beszélünk!
Beszélni is sokféleképpen lehet,
Mondhatunk szelid,kedves szavakat,
De gonoszul bánthatunk is másokat.!
A beszédünk sok mindenről árulkodik,
Felfedi,hogy milyen az egyéniségünk.
A Biblia definiálja is a nyelv szerepét,
Tanuljuk meg,utánozva Jézus beszédét,,
Keresztényként vállaljuk az Ige hirdetést!

Mint minden mást értelmünket is Istentől kaptuk.
De nem azért,hogy értelmetlenségre használjuk!
Mint a többi képességünket hasznosítani kell
Arra használni,hogy a Teremtőt szogáljuk vele!
Miként tudjuk ezt megtenni?-kérdezhetné bárki.
Úgy,hogy Isten felügyeletére bízva gondolkodni.
Ha a Szentlélek vezetése irányíthat bennünket,
A Sátán nem fér hozzánk,mert kapunk védelmet!
Bár Ősszüleink is ekképpen cselekedtek volna,
Most nem lenne Áhitatunknak ilyesmire gondja.
Szólhatna helyette Isten tökéletes ajándékairol
Amilyeneket a teremtéskor szeretete által adott!

A mai Áhitatnak aktualitása is akad,
Mert ma éppen Mária-nap van!
Nem ünnepeltetésre szeretnék hívni,
De Szűzmáriát példának említeni!
A tiszta életű lánynak nyitott volt a szíve,
Gábriel szavában nem kételkedett,
S "legyen.."alázatos,szófogadásával
Kész volt a testté lett Ige befogadására!
Nekünk is így kéne naponta megtenni
A kopogtató Úr Jézust a szívünkbe fogadni
Hogy bennünk hit által Ő növekedhessen,
S életünk Általa üdvbizonyosságot nyerjen!

A mai áhitat egyik fontos szervünkre mutat.
Minden érzékszervünknek fontos feladata van,
A Teremtő nem véletlenül,használatra szánta,
Hogy a lelki információkat Tőle meghallhassa.
Arra nem ami hasznunkra egyáltalán nem válik
Ami a lelkünket szennyes dolgokkal megfertőzi!
De ha arra használjuk fülünket,mire Isten szánta
Alkalmas lesz az Ő Igéjének pontos meghallására.
De a sok hallgatástól megkövéredhet ám a fülünk,
Nem elég magyarázatokat hallgatni,attól elrestülünk.
Időt kell szánni a Biblia naponkínti tanulmányozására,
S ez segít bennünket Istennel való kapcsolattartásra!
Mert lehet-e ennél fontosabb a lelki életünk számára
Mint,hogy az Úr Jézus szerint éljünk az Atyára hallgatva?!

A most olvasott tanítvány se volt példamutató,
Rá az volt jellemző,hogy a tanításokat kritizáló.
Csak a saját elgondolását tartotta valósnak,
Ezzel a többieknél magát külömbnek tartotta!
Veszélyes dolog másoknak el nem fogadása,
Ezzel jár önmagunk káros felmagasztalása!
A Sátánnak szerzünk ezzel nagy sikerélményt
Hisz' Ő oltotta az emberbe ezt a kezdeteknél!
Nézzünk inkább példaképünkre az Úr Jézusra,
Aki életét Atyja akarata szerint értünk feláldozta,
A golgotai keresztet is mentésünkre felvállalta!

Szomorú történet egy újabb hűtlen tanítványról,
Aki a tilalom ellenére lett két Urnak szolgáló.
Tette a rábízott lelki szolgálatot is megosztva,
Az evilági hívságokhoz makacsul ragaszkodva!
S kettőt pedig -tudjuk jól -nem lehet csinálni,
Félszívvel az Urunkkat képtelenség szolgálni!
El kell dönteni a mai lelki munkásoknak végleg,
Hogy megszakítják kapcsolatukat az istentelennel!
Mert vannak,akik nem a munkára koncentrálnak,
Hanem lesik az alkalmat,s lesznek más ártására!
Az evilág fejedelme törekszik a széthúzás szítására,
Hogy ne jusson idő Isten igéjének magyarázására!
Ne legyünk mi botránkoztató, kétfelé sántikálók tanítók,
Mert leszünk majd akaratlanul is Démáshoz hasonlók.

Apollós szolgálta az Úr Jézust,elhívott volt,
Akit nem a Szentlélek,hanem a kedve irányított!
Az ilyenre mondja az Ige,hogy testi keresztény,
Aki aszerint szolgál,mikor mi nyeri el a tetszését.
Mi ne legyünk ilyen Apollós példját követő hívek
Hagyjuk,hogy irányítson a Szentlélek bennünket!
Az Úr Jézus legyen mindig lelki szemeink előtt,
Aki sohase a maga kedve szerint cselekedett,
Hanem a napot mindig imádsággal kezte,végezte,
Sőt állandó kapcsolata által figyelt az Atyaistenre!
Ha mi is eszerint törekszünk ,majd cselekedni,élni
Képesek leszünk a kedvünket életünkből kikapcsolni,

Egy félszeg,labilis tanítványról kapunk ma tudósítást.
János Márkról,akit az Úr elhívott,de ráijesztett a Sátán!
Nagyon nagy visszatartó erő a rettegésünk valamitől
Gátolhatja a munkánkat,eltéríthet ,s van ki visszahőköl!
Pedig Urunkra ha hallgatunk,nincsen semmi félnivalónk,
Mert Ő Ki a SZERETET képes arra,hogy kiűzze a félelmet!
Rájött erre János Márk is,s aki végül elnyerte a bátorságot
S folytatta a rábízott feladatot ,mellyel nekünk példát adott!

Aki a Felségesnek rejtekében lakozik
Azaz állandóan Isten közelében él,
Annak nem kell semmitől félni
Mert a hatalmas Isten megvédi!

U.I.
MINDEN BŰNNEK MEGVAN A KÖVETKEZMÉNYE,
A KITARTÓ HITHARCNAK GYŐZELEM A VÉGE!

Az áldásra vágyó ember sokféleképp próbálkozhat
Ügyeskedéssel,csalással s ereje fitogtatásával.
De egyikkel se lehet az áldást Istentől megkapni,
Mert Ő a tapasztalat szerint egyiket sem értékeli!
Jákob mindegyiket -mint láthattuk -már kipróbálta,
De nem lett áldott tőle se Ő sem pedig a családja.
Az áldást nem lehet semmiképpen megszereznünk,
Csak beismerve semmiségünket érte könyörögnünk!

Csalással sokan sok mindent elérnek.
Nézzük csak a sok "újgazdag" embert!
Nem dolgoztak biz' többet az átlagnál,
Mégis jobban élnek a szorgoskodóknál!
Ezt a csalást akarta Jákob is gyakorolni,
Az áldást ekképpen akarta megszerezni.
De annak dacára,hogy minden terv sikerült,
A végső cél meg nem valósult "dugába dült"!
A Szülők vétke is benne volt ebben bőven,
A saját akaratuk szerint Isten ellenében tettek!
De még ne keseregjünk,folytatódik a történet!

Csodálatos dolog,ha valakiről azt tartják,hogy áldott!
Mindannyian vágyva kívánjuk ezt a szent állapotot!
De hiába van bennünk meg az iránta való vágyunk,
Ha mindennapi magatartásunkkal rá nem szolgálunk!
Az áldást a jó Isten adja,azoknak,akiknek Ő szánja!
Lehet fondorlattal,trükközéssel,csalással próbálkozni,
De Isten Aki az áldást adja,Őt nem lehet félrevezetni.
Több példát is látunk erre a Bibliában az okulásunkra,
Vonjuk le a tanulságot, versengést nem alkalmazva!
Akarjunk,vágyakozzunk az áldott állapot elérésére,
De elérni akarjuk lelki állapottal,ne bősz versengéssel!
Vagyis ne mi erőszakoskodjunk,bízzuk ezt is az Istenre!

Életünkben a legfontosabb mi lehetne?
Nem más,mint kapcsolat a jó Istennel!
De ennek feltételei kell hogy legyenek,
Meg kell határozni,miként valósítható meg.
Ebben is nézzünk Jézusra,példaképünkre,
Akinek aztán volt kapcsolata a Teremtővel!
A Biblia azt állítja hogy "voltak Ők Egyek ".
De a földi életében Ő hatalmát levetkőzte,
Hasonlóvá tette Magát az esendő emberhez,
Más abban volt,hogy bűnt sose követett el.
Miként tudta volna ezt másként megvalósítani,
Ha nem akarta volna a kapcsolatot tartani?!
De nagyon is szoros volt az Ő kapcsolatuk
Imádságban,engedelmességben megvalósult.
Semmit nem tett a Fiú Atyja jóváhagyása nélkül,
Ekképpen lett nekünk mindenben pédaképünk.
Ha komolyan vesszük mi is a kapcsolattartást,
Nem kell félnünk a Gonosztól,nem férhet hozzánk!

Kétféle ember létezik Isten szemében
Aki ráhagyatkozik,és az engedetlen.
Aki az Ő tetszését keresi szüntelen,
Azt úgy nevezi,hogy a jákobi ember.
A másik,ki csak a saját érdekét nézi
Ellentéte a másiknak ,az Ézsaut idézi.
Két ellentétes jellemű ember létezik
Manapság sincsen ez a tény másként.
Kétfélék vagyunk Istené és a mammoné.
A lelki embernek nem a vagyon a fontos
Míg a testinek a lét határozza meg a tudatot.
Legyen fontos,melyik tipushoz tartozunk,
Mert bizony nem mindegy hovatartozásunk!
Az ézsaui ember távol van Gondviselőjétől,
Míg a jákobi ember él a jó Isten kegyelméből.