"Akkor  az  Úr  ezt  mondta  Kainnak: hol van Ábel, a testvéred?

    Kain ezt felelte:  Nem tudom !   Talán őrizője vagyok én a testvéremnek?"

    1Móz. 4,9.

    Ígen, őrizője vagy a testvérednek.   Elsősorban a vér szerinti testvérednek.  Tudod, hogy hol vannak?  Tudod milyen nyomorúságban várják a segítségedet?   Gondolsz-e rájuk?   Imádkozol-e naponta értük?   Vagy nem érzed magad őrzőjüknek?   

   Ott vannak azok, akikkel együtt szoktál ülni templomod padjaiban.

     Vigyétek  el szemeim elől gonosz  tetteiteket,

     ne tegyetek többé  rosszat !  Tanuljatok jót tenni,

     törekedjetek igazságra,  védjétek meg az elnyomottakat !

      Ézs. 1,16-17.

     Ha összehasonlítjuk egymással a 16. és 17. verset, feltűnik, hogy Isten először arra szólít fel minket, hogy hagyjunk el minden jogtalanságot, és csak azután utasít arra, hogy tegyük a jót.   Ez olyan isteni alepelv, mely az egész Biblián keresztül igazolódik.

   " Heródes...  megöletett  Betlehemben  és annak egész környékén

     minden  kétesztendős és ennél  fiatalabb  fiúgyermeket."

     Máté 2,16.

   Nem első és nem is utolsó kísérlet arra, hogy az ember semmivé  tegye Isten terveit, amelyek veszélyeztetik a hatalmaskodó emberek elképzeléseit.   A megoldás egyszerűnek  látszik: meg kell ölni, félre kell állítani mindenkit, aki az  Úr dicsőségét magának rabolni akaró embernek utjában áll.   Szörnyű az, ami ami ebből  következik !   Gyűlölet, átok, halál, pusztulás mind testileg, mind a lelkekben.  De ebbe, még mindig a Krisztussal  szemben állók buktak bele.  Mekkora erőfeszítéseket tettek erre a 20.

   Jól vigyázzatok tehát, hogyan éltek; ne esztelenül,

   hanem  bölcsen, kihasználva az alkalmas időt,

   mert az idők gonoszak.   (Ef. 5,15-16)

   Valamennyiünknek napi 24 óra áll rendelkezésünkre.  Ennek az időnek a ngy részét mindennapi munkánk teszi ki, és az óráknak egy további tekintélyes része alvásra kell.   És mit csinálunk a maradék időnkkel?   A Biblia arra szólít fel minket, hogy használjuk ki az értékes időt.  Bölcsesség és energia is szükséges ahhoz, hogy helyesen töltsük ki azt az időt.  Talán meg kell küzdenünk érte, hogy az ellenségtől elvegyük ezért, hogy az Úr akaratának teljesítésére használjuk föl.  Aki nem fordít gondot idejének hasznosítására, hanem csak úgy meggobdolatlanul éldegél, az sok értékes időt elveszteget.

  A törvény legyen nála (a királynál), és olvassa azt

  az egész életében, hogy megtanulja félni Istenét,

  az Urat;  őrizze meg ennek a törvénynek minden

  Igéjét, és teljesítse mindezeket a rendelkezéseket.

  5Móz. 17,19.

   A bibliaolvasás fontosságát egyetlen hívő keresztyén ember sem tagadja.  A kérdés csak az:  Mire ügyeljek, hogy az olvasás maradandó hasznomra legyen?   Egyfajta választ bizonyára találunk a következő pontokban:

   1.  A mi érdeklődésünkön múlik.  Isten minden erőfeszítést jutalmaz, amit azért teszünk, hogy Igéjét olvassuk és tanulmányozzuk.   "Úgy örülök beszédednek, mint aki nagy zsákmányra lel" (Zsolt.

   De az Úr jósága mindörökké az istenfélőkkel van,

   és igazsága még az unokákkal is.

   Zsolt. 103,17.

   Isten jósága olyan téma, amely minden hívő szívet megörvendeztet, és boldogít.   Amikor a Bibliában erről a jóságról van szó -- nagyon sok helyen --, akkor a Szent Szellem Isten cselekvő szeretetét említi, mely az Övéi javát munkálja.  S mivel olyan szoros kapcsolatban van Isten szívével, nincs kezdete, sem vége, akárcsak Istennek, örökkévalóságtól örökkévalóságig tart.

   Az Írás így szól:   "Aki hisz Őbenne.

  nem szégyenül meg."  ( Róma 10,11.)

    Mit jelent a hit bibliai értelemben?  Kell-e hinni?  Ez a két kérdés foglalkoztat mindnyájunkat.

    Az első kérdésre adott válasz így hangzik:  hit helyett BIZALMAT is mondhatnánk.  A hit tehát nem ott kezdődik, ahol az értelem csődöt mond, mint ahogy egyes emberek gondolják, hanem ott, ahol az Istennel való szembenállás megszűnik, és ahol Istennek és az Ő szavának bizalmat szavaz az ember.

      Aki rosszat cselekszik, gyűlöli a világosságot,

      és nem megy a világosságra, hogy le ne

      lepleződjenek a cselekedetei.

      Ján. 3,20.

      Minden őszinte ember, aki egy kicsit is ismeri a bensejét, igazat fog adni nekem, ha azt mondom: ott bent a szívben gyakran igen rossz a helyzet.  Ott bujik meg sok rossz és  gonosz gondolat, gyűlölet, irigység és mindenféle indíték bűnös szavakra  és tettekre.  Természetesen senkinek sem engedjük meg, hogy lényünk legmélyére pillantson.  Nem kell arról senkinek tudnia, hogy mi minden megy ott végbe.

   Az Istentől nekem adott kegyelem szerint, mint bölcs építőmester,

   alapot vetettem,  de más épít rá.  Vigyázzon azonban mindenki,

   hogyan  épít rá.  Mert más alapot senki sem vethet a meglévőn kívül, 

   aki  a  Jézus Krisztus.  (1Kor. 3,10-11)

   Egyetlen építtető sem engedné meg, hogy a házát alap nélkül készítsék.  Ki akarná sok pénzét homokba fektetni?  A polgári életben ez a napnál világosabb.  De ha az örök élet épületéről van szó, akkor sokaknak gondot okoz ennek az elfogadása.   A kísérletezést sokkal érdekfeszítőbbnek tartják, mint alávetni magukat  "merev normáknak."   Nem látják -- vagy nem akarják látni --, hogy milyen veszélyes ez.